SZÍNHÁZ A VÍZ FÖLÖTT

zenés történelmi játék a Békéscsabai Jókai Színház előadása   100 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én a Párizs melletti Versailles-i királyi kastélyt övező hatalmas park Grand Trianon nevű palotájában az első világháború győztesei által diktált békeszerződés megpecsételte a magyarság sorsát. A történelmi Magyarországot megcsonkították, területének több mint kétharmadát és Horvátországot, valamint a magyar nemzetiségű lakosságának közel egyharmadát veszítette el. A majd 19 milliós európai középhatalomból nyolcmilliós lakossággal sem rendelkező kis állam jött létre.             Ma már június 4-e nem csupán a fájdalmas emlékezés dátuma, hanem 2010 óta a Nemzeti Összetartozás Napja. Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A századik évfordulón a történelmi ismeretek felelevenítésén, az emlékezésen túl a zenés produkció közös gondolkodásra hívja a nemzet megmaradásáért, közösségünk felemelkedéséért tenni akaró honfitársainkat. A folkzenei elemekkel átszőtt szimfonikus hangszerelésű rockopera zeneszerzője Koltay Gergely, a Kormorán együttes vezetője.   Szereposztás: Zene és dalszöveg: Koltay Gergely, Kormorán Írta: Koltay Gábor Főszerkesztő Horthy Miklós Bartus Gyula Jászai Mari-díjas Újságíró Apponyi Albert Tege Antal Idős férfi Karinthy Frigyes/Székely ember Katkó Ferenc Idős asszony/Tekintetes asszony Nagy Erika Apa Márai Sándor Beszterczey Attila Anya Székely asszony Liszi Melinda Fiatal fiú/Szomszéd férfi Puskás Dániel Fiatal lány/Szomszédasszony Csonka Dóra Anarchista férfi Gerner Csaba Fiatal költő Czitor Attila Felvidéki menekült asszony Veselényi Orsolya Rabbi/Fiatalember Ormándy M. Keve Károlyi Mihály/Kós Károly Nagy Róbert Klebelsberg Kuno/Családi barát Lévai Attila Tiszteletes asszony Galambos Hajnalka Rikkancs 1. Szász Borisz Rikkancs 2. Laszkó Viktor Lány Kiss Viktória Fiú Miszlai Márton Gyerekek Mlinár Pál Bence, Mlinár Balázs valamint a Narrátor szerepében Dariday Róbert Közreműködnek: Fazekas Döníz, Gulácsi Réka, Lehoczki Orsolya, Móricz Bence, Fekete Levente, Nagy Balázs, Nagy Endre, Bartus Botond szh.,Berndt Richárd szh.,Borák Péter szh., Fűri Fanni szh. Kristály Alexandra szh.,Tamási Panna szh., Trabach Veronika és a Viharsarok Táncszínház táncosai: ifj. Mlinár Pál, Mlinár Péter, Mlinár Zsuzsa, Földes Roxána, Gáspár Bendegúz, Göcző Petra, Kiss Anna, Oláh...

Tovább...

a Gyulai Várszínház, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös produkciója (esőnap: június 19.)   A kiszolgáltatottak tragikomédiája A háború tombolása közepette az idilli Mátraszentannán élő Tót családhoz egy nap beállít az orosz fronton harcoló fiuk parancsnoka. Az őrnagy idegzetét súlyosan megrongálták a harctéri hónapok, ezért Tótéknál töltené kéthetes szabadságát. Ám hogy addig se tétlenkedjenek, dobozolásra kényszeríti a családot. És Tóték éjjel-nappal dobozolnak, hogy a vendég kedvében járjanak. Abban reménykednek, hogy a fiuk az őrnagy jóindulatának köszönhetően kedvezményekben részesül a fronton. Tóték egyre fogyó lelkesedéssel dobozolnak, végül megölik az őrnagyot, nem is sejtve, hogy áldozatuk is, a gyilkosság is teljesen hiábavaló – és abszurd. A falu postása ugyanis nem kézbesíti ki a rossz hírt közlő leveleket, így azt sem, amiben a Tót fiú halálhíre áll. „1943. január 13-án a Don-kanyarban elkezdett lefelé görögni az a szikla, amellyel a magyar hadsereg sziszüphoszi sorsa elvégeztetett. Egy barátom, Cseres Tibor, aki ugyanezt megélte, kifejtette egyszer, hogy ezt a háborút magyar írónak lehetetlen megírnia. Ebbe a gondolatba nem tudtam beletörődni. Hatvanezer ember fagyott meg ott, abban az aknatűzben, a jeges szélben, a hóban. Az, hogy én élek, a valószínűségnek egészen kicsike töredéke csak. Talán ezért van az, hogy az ő telük, az ő sorsuk azóta sem hagyott megnyugodni.”   Szereplők:   Őrnagy Trill Zsolt Tót Tóth László Tótné Szűcs Nelli Ágika Polyák Anita e. h. Postás Rácz József Tomaji plébános Sőtér István Cipriáni professzor Ferenci Attila Gizi Gézáné Béres Ildikó/Fornosi D. Júlia A lajt tulajdonosa Varga József Lőrincke Szabó Imre Elegáns őrnagy Ivaskovics Viktor/Szilvási Szilárd Jelentős történelmi figurák: Ferenci Attila, Kristán Attila, Gál Natália, Vass Magdolna, Orosz Ibolya, Orosz Melinda Díszlet: Olekszandr Bilozub Jelmeztervező: V. Csolti Klára Dramaturg: Kozma András Rendező: Vidnyánszky Attila

Karsai J. András színész, énekes-dalszerző, pantomimművész zenés estje Házigazda: Babák Mihály, Szarvas Város polgármestere

MESÉK AZ OPERETTRŐL Az operettek egy tenor (Bonviván) szerepein keresztül. Az előadásban máig hallható örökzöld slágerek és dallamkuriózumok csendülnek fel, melyeket olyan nagyszerű zeneszerzők jegyeznek, mint Kálmán Imre, Lehár Ferenc,Eisenmann Mihály, Márkus Alfréd, Ábrahám Pál, Fényes Szabolcs. A cím már önmagában is beszédes. Korszakok, divatok jöttek – mentek, de az operett hál’ istennek maradt. Sőt, joggal állíthatjuk: a magyar operett világsiker, kelendő export cikk lett! Reméljük a jövőben is eltalál a közönséghez a kellemes, fülbemászó operett muzsika. Az előadás felhőtlen szórakozást kínál.  Dal lista Huszka: János vitéz – Kukorica Jancsi Huszka: János vitéz – A kulacsom kotyogós Huszka: Mária Főhadnagy – Nagy árat kér a sors Lehár: Víg Özvegy – Daniló belépő Lehár: Cigányszerelem – Vad cigánylegény Lehár: A mosoly országa – Barackfa dal Kálmán: Csárdáskirálynő – Jaj, cica Kálmán: Cirkuszhercegnő – Mr.X belépő Kálmán: Marica Grófnő – Hej, cigány Szirmai: Mágnás Miska – A nő szívét ki ismeri Márkus Alfréd: Meseautó Fényes: Emmy – Szeressen egy kicsikét Kálmán: Csárdáskirálynő – Húzzad csak…