SZÍNHÁZ A VÍZ FÖLÖTT

  Varga Laura fuvolaművész, Vizsolyi Lívia fagottművész és Klebniczki György zongoraművész évek óta aktív és népszerű szereplői Szeged komolyzenei életének. A művészek mindhárman a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának oktatói. Kollegák, barátok, kamarapartnerek. 2014-ben megjelent közös cd felvételük óta már közreműködtek Klebniczki György szerzői lemezén is. Felléptek a Magyar Rádió Márványtermében és az ország több hangversenytermében is. Mindhárman Artisjus-díjasok.   Repertoárjukon a barokktól a kortárs szerzők zenéjéig minden megtalálható: pl. Rameau, Couperin, Vivaldi, Telemann, Beethoven, Haydn, Weber és Piazzolla művei. A közönség nagy örömére szívesen játszanak népszerű opera parafrázisokat (Sevillai borbély, Bűvös vadász…) és musical-feldolgozásokat is (My Fair Lady). Az óvodástól a fiatalokon át a nyugdíjasokig minden korosztály számára tudnak igényes zenei műsort összeállítani. A koncert során szólókat és duókat is játszanak, illetve gyakran meghívott művészekkel is bővítik műsorukat.

Duna Művészegyüttes Makovecz Imre emlékére Nemzeti Táncszínház „…a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….” Ipolyi Arnold A Héttorony legenda szimbolikája számos alkalommal feltűnt a magyar kultúrtörténetben. Számunkra a Kárpát-medence népi műveltsége, kollektív emlékezete és kreativitása, valamint, a nagy elődök szellemi hagyatéka jelentik azt a kincset, amit a Héttorony magában rejt Bécs, Kassa, Munkács, Brassó, Újvidék, Zágráb és Maribor tornyai ölelésében. E kincsek között találjuk Makovecz Imre életművét is. 1992-ben épült fel Makovecz Imre világraszóló Magyar Pavilonja a Sevillai Expón, amely szinte azonnal nemzeti jelképpé vált. A pavilon zenéjét Kiss Ferenc szerezte. A mintegy 20 perces zenei anyag a magyar világzenei élet kiemelkedő alkotása. Ebből született meg a későbbiekben a Héttorony hangjai című album.   Táncelőadásunk Kiss Ferenc zenéjére épülve kíván emléket állítani Makovecz Imre szellemi hagyatékának.   Előadja: Duna Művészegyüttes Zeneszerző, zenei rendező: Kiss Ferenc Zenei szerkesztők: Novák Péter, Küttel Dávid Jelmeztervező: Túri Erzsébet Látvány: JuZso Koreográfusok: Appelshoffer János, Fitos Dezső, Foltin Jolán, Horváth Zsófia, Kocsis Enikő, Mihályi Gábor Tánckarvezetők: Bonifert Katalin, Soós Gyula András Rendező-koreográfus: Juhász Zsolt Külön köszönet Csernyus Lőrincnek és a Makovecz Imre Alapítványnak. Támogatók: EMMI, Nemzeti Táncszínház, Kultúrpart   Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg.

színpadi változatot írta: Szőke Andrea az egri Gárdonyi Géza Színház előadása   A széttáncolt cipellők a Grimm-mesegyűjtemény egy klasszikus darabja. Tervezett előadásunk különlegességét az adja, hogy ötvözzük benne a gyermekszínházat a táncszínházzal, és e kettő elegyéből születik meg a mű, mely a mese lelkületéhez hűen csupa zene és tánc. Nehéz, ugyanakkor szép feladat ebből a meséből, izgalommal teli kísérletezés eredményeként valami újszerűt, egy mai, érthető, befogadható színházat csinálni. Olyan előadást, amit az óvodás és iskolás gyerekek egyformán megértenek, és ha más-más olvasatát is, de magukkal viszik az élményt, amit a színház, mint művészeti alkotás számukra adhat. Reményeink szerint a GG Tánc Eger és a Babszem Jankó Gyermekszínház koprodukciója épp ilyen különlegességet kelt életre, a klasszikus gyermekszínházi keretek között, de korunk formanyelvén. Az előadás alapvető hangulati eleme és meghatározója a zene, valamint a tánc, melyet majd Topolánszky Tamás Harangozó-díjas, érdemes művész álmodik színpadra. Váltakozva szólal meg benne a mazurka, a csárdás, a polka, vagy éppen a keringő. Ez az elképzelés jól illik abba a vonulatba, melyet a Gárdonyi Géza Színház közel tíz éve folytat, a gyermekelőadásokba tudatosan emelve be a klasszikus zeneirodalom egy-egy darabját, hogy azt egyféle színházi szimbiózisban tárja a közönség elé. Szereposztás: Möszijő Plié, tánc- és illemtanár Lisztóczki Péter Rondó, király Balogh András Herr Spicc, generális Fehér István Habanera, dadus Nagy Adrienn Szonáta, nagymama Dér Gabriella Kasztanyetta, nevelőnő Klepács Andrea Adaggio, királyi cipész Sata Árpád Piruetta, királylány Misurák Tünde Tütü, öltöztetőnő Szél Anikó Rubato, cipészinas Szőke Olivér Staccatto, őr Suba János/Horváth Bence/Szalai Bordás Ádám GG Tánc Eger Czvikli Fanni, Fodor Sára, Forczek Janka, Martina Tizzi, Novák Laura, Emődi Attila, Gioele Del Santo, Horváth Bence, Plita Márk, Suba János, Szalai-Bordás Ádám Rendező Baráth Zoltán Koreográfus Topolánszky Tamás (Harangozó-díjas, érdemes művész) Díszlet Dósa Csilla Jelmez Kovács Tímea Játéktér Baráth Zoltán Szcenika Engler Imre Ügyelő Ujhelyi Réka Súgó Szecskó Andrea Rendezőasszisztens Ivády...

Tovább...

  CircusTheatrum előadása A CircusTheatrum Szentivánéji álmodók című előadásában William Shakespeare klasszikus színpadi műve elevenedett meg cirkuszi légkörben. A workshop-előadás első hallásra talán meghökkentő kereszteződése a különböző előadó-művészeti ágaknak; a színháznak, a cirkusznak, a zenének és a táncnak.  Shakespeare újraértelmezett mítoszában a klasszikus cirkuszművészet komplex módon használta fel és ezáltal építheti tovább a színpadi dramaturgia, a zenés színház valamit a táncművészet eszközeit és elemeit. Ez a sokszínű eszközrendszer különleges összművészeti produkcióvá ötvöződött a BIAK tehetséges diákjainak és kreatív tantestületének hála. A Kovács Gábor Dénes dramaturg és rendező, valamint Romhányi Áron zeneszerző által életre hívott történet az álom és az ébrenlét határmezsgyéjén táncol, amibe az alkotók beszippantották a közönséget is, akik perceken át tartó vastapssal hálálták meg az élményt.

zenés komédia a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház előadása esőnap: július 4.   Fordította: Téli Márta A dalszövegeket fordította: Gebora György   Ötvenkét nővér arccal a mérgező levesében! Így talál rájuk egy balul elsült gombavacsora után a zárdába visszaérkező öt apáca, akik egy Bingo-party miatt maradtak le az „utolsó vacsoráról”. Elhatározzák, hogy a hirtelen megboldogult nővéreket méltó körülmények között búcsúztatják el. A temetéshez azonban rengeteg pénzre van szükség. Egy sugallatnak engedve vallásos témájú képeslapok gyártásába fognak. És bár a vállalkozás jól megy, az összeg így sem teljes. Végül egy adománygyűjtő előadást szerveznek, ahol ők maguk lépnek színpadra. A show egyszerűen mennyei, és közben arra is fény derül, hogy bár született apácák, mégis mindegyikük színpadra termett. És hogy összejön-e a pénz a sziporkázó zárdahumorban bővelkedő misszió végére? Az csakis az oltári társaságon múlik, mert ők a végsőkig zengik: „a színpad szent varázs!”   Szereplők: Mária Regina nővér: Vándor Éva/Jászai Mari-, Zenthe- és Vastaps-díjas Mária Huberta nővér: Kökényessy Ági/Vastaps-díjas Mária Roberta nővér: Németh Anna Mária Amnesia nővér: Simon Kata Mária Lea nővér: Házi Anita   Rendező: Kökényessy Ági/Vastaps-díjas Dramaturg: Deés Enikő Koreográfus: Ullmann Krisztina Korrepetitor: Ligeti Éva Díszlet- és jelmeztervező: Pallós Nelli Rendezőasszisztens: Gyetvai Viktória, Berki Dzsenifer Krisztina