Molnár Ferenc: A testőr

Esőnap: augusztus 1.

Az ünnepelt színész házaspár szalonjában vagyunk. A férj, az országos hírű Színész barátjának, a Kritikusnak arról panaszkodik, hogy félti a házasságát; fél év nász után talán már meg is unta őt a felesége, a Színésznő – sőt, lehet, hogy az asszony már ki is szeretett belőle. Ilyenkor egy férfinek lépnie kell: vissza kell hódítania a feleségét. A Színész erre egy kissé bizarr, de hibátlannak tűnő ötletet talál ki: testőrnek öltözik, s így, a katonatiszt személyében kezd el udvarolni a saját nejének, illetve megpróbálja zavarba hozni, hűtlenségen kapni. El is kezdődik a nagy visszaszerző hadművelet, ám – ahogy az Molnárnál lenni szokott – nem egészen úgy alakulnak a dolgok, ahogy a Színész és a nézők sejtik…

Színész – Debreczeny Csaba
Színésznő – Járó Zsuzsa
Kritikus – Dolmány Attila
Mama – Kútvölgyi Erzsébet
Hitelező – Koleszár Bazil Péter
Szobaleány/Páholyosné – Kakasy Dóra

Rendező: Vass György
Díszlet: Miareczki Edit
Jelmez: Kovács Andrea
Dramaturg: Bártfay Rita
Rendezőasszisztens: Rumán Cintia
Producer: Fekete Mária és Ernhaft Attila

https://www.youtube.com/watch?v=ZbiI9pwrTmk

RePlay Akusztik – születésnapi koncert
Házigazda: Dr. Dezső István, nyugalmazott állatorvos

https://drive.google.com/file/d/1JwDk9dD3kQn0Jc6242MwcFBNKkuCnYGt/view?usp=sharing

Fővárosi Nagycirkusz nyilvános főpróbanap

Fővárosi Nagycirkusz: Dinasztiák

A Fővárosi Nagycirkusz Dinasztiák című 2021-es új műsora a magyar artistaművészet előtt tiszteleg. A cirkuszművészet azon művészeti ágak közé tartozik, amelyben kiemelten fontos a nemzedékről nemzedékre áthagyományozott tapasztalat és tudás. Ez a fajta szemlélet tudta életben tartani évszázadokon keresztül a cirkuszművészetet. Erről szól a műsorunk, ezért a címválasztás is: DINASZTIÁK. Az apáról fiúra, az anyáról lányra áthagyományozott tudás minden családban különösen fontos: leginkább azok vagyunk, akiknek szüleink nevelnek minket, azok az első ismereteink, amelyeket tőlük tanulunk vagy lesünk el.
A műsorban szinte az összes cirkuszművészeti zsáner látható lesz, a levegő-, zsonglőr-,akrobata-, gyorsöltöző-, görkorcsolya-, handstand és illúziószámok mellett pedig az állat és ember közötti feltétlen bizalmat és szeretetet papagáj- és kutya számok mutatják be. A nevetésről tapasztalt bohócaink gondoskodnak. A műsor rendezői, a Silver Power (Füzy Anita és Kranitz Krisztián) antik héroszokat idéző emelőszámukkal kápráztatják majd el a közönséget.

Petőfi Sándor: János Vitéz – színmű – Déryné Társulat 

Az előadás a Déryné Program hozzájárulásával valósul meg.

Szerb Antal írta Petőfi emblematikus művéről:”A magyar irodalomnak vannak sokkal nagyobb szabású alkotásai, mint a János vitéz. De a János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szívverését. Ebben a műben csodálatosan együtt van a magyar föld valósága és a magyar lélek álma. Ilyesmi, mint a János vitéz, a legnagyobbaknak is csak egyszer sikerül”.

„Én vagyok János vitéz” – mondják sorban az előadás színészei a „János vitéz misszió” című előadásában. A Déryné Program előadása rendhagyó formában, egy óra leforgása alatt kívánja bemutatni a nézők számára Petőfi Sándor halhatatlan klasszikusát. Az előadás nem csupán az iskoláskorúak, hanem az egész család számára maradandó élményt nyújt, lendületes, fiatalos játékmódjával.

Szereposztás
Jancsi Horváth Márk
Iluska Vas Judit Gigi
Boszorkány Losonczi Kata
Huszárkapitány Janka Barnabás
Francia király Ivaskovics Viktor
Francia királylány Tarpai Viktória
Zsiványvezér, huszár Széplaky Géza
Gazda, zsivány, huszár Turi Bálint
Gazdaasszony, magyar lány, francia lány Szemerédi Bernadett
Öreg halász, zsivány, huszár Dányi Krisztián
Török vezér, zsivány Habodász István
Zsivány, huszár, török Havasi Péter
Szerecsen király, magyar lány, francia lány Gulyás Gabriella
Zsivány, huszár, török Kárpáti Barnabás

Jelmez: Gyöngyösi Renáta
RENDEZŐ: Berettyán Nándor

Csehov: Egyfelvonásos komédiák 

Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház. Az előadás a Déryné Program hozzájárulásával valósul meg.

Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház

Andrew Bergman: Társasjáték New Yorkban
Komédia

Andrew Bergman komédiája, a Társasjáték New Yorkban egy gazdag műkereskedő házaspár előkelően berendezett New York-i lakásában játszódik. Barbara és David zavartalanul élik a művészkörökben forgolódó, gyermektelen házaspárok pezsgő életét, amikor egy napon betoppan hozzájuk a feleség nővére, Trudy és férje, Martin, akik közlik, hogy Buffalóba kell utazniuk botrányos életet élő lányukat jobb belátásra bírni, ezért a nővérek anyját, az idős, beteg, gondoskodásra szoruló
Sophie-t beköltöztetik a New York-i lakásba. A két házaspár különbözőbb nem is lehetne. Míg Barbara és David a nagyvárosban élnek, luxuskörülmények közt, kötöttségektől és szabályoktól mentesen, Trudy és Martin utálnak a városba járni takaros Long Island-i házukból.

Szereposztás
Sophie Sára Bernadette
Maurice Dunai Tamás
Barbara Märcz Fruzsina
David Ferencz Bálint
Trudy Magyar Éva
Martin Fazakas Géza

Rendező: Szerednyey Béla

Díszlettervező: Kovács Yvette Alida
Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida
Dramaturg: Tóth Kata
Súgó: Arató Andrea
ügyelő: Berki Zoltán
Rendezőasszisztens: Tóth Kata

Ábrahám Pál: Viktória
operett

A Békéscsabai Jókai Színház és a Magyar Zenés Színház koprodukciója

A Viktória csodás történet arról, hogy az igaz szerelem mindent legyőz, így háborút, fogolytáborokat, országhatárokat, még az egymástól távol töltött éveket is. A különleges darabban nemcsak különböző zenei motívumok keverednek – például az amerikai dzsessz és a magyar népzene -, de két táncos-komikus és két szubrett is feltűnik, még több humoros helyzetet teremtve.
A darab 1921-ben játszódik, és első jelenetében egy szibériai fogolytáborban két magyar hadifogoly siratja a szétdarabolt Magyarországot… Aztán megszöknek.
A műfaj kedvelői megtalálhatnak mindent ebben az előadásban, amiért az operettet szeretni lehet: könnyed, egzotikus környezetben zajlódó történet, mindent elsöprő szerelem, kiváló zene, remek énekhangok, halhatatlan slágerek.

A Békéscsabai Jókai Színház és a Magyar Zenés Színház koprodukciós előadása

Dramaturg: Nemlaha György

John Webster, nagykövet Szolnoki Tibor Jászai Mari-díjas
Viktória, a felesége Benedekffy Katalin / Vörös Edit
Miki gróf, Viktória bátyja Puskás Dániel
Ach – Wong Nádra Kitti
Koltay László, huszárfőhadnagy Domoszlai Sándor
Jancsi Bozsó József
Riquette Steinkohl Erika
Pörkölty Tomanek Gábor
Követségi titkár; Lakáj; Kozák Lénárt László
Kínai 1 Korom Gábor
Kínai 2; Tiszt Laszkó Viktor szh.
Kínai lányok Lehoczki Orsolya, Kerek Vivien, Fűri Fanni szh.,
Kristály Alexandra szh., Tamási Panna szh.
Csín, kisinas Lakatos Viktória
Kínai főpap; Pincér Szász Borisz szh.

Táncosok: Bartus Botond szh., Berndt Richárd szh., Gáspár Bendegúz, Gulácsi Réka, Fazekas Döníz, Fűri Fanni szh., Kopanyicza András, Korom Gábor, Kovács Dániel szh., Kristály Alexandra szh., Laszkó Viktor szh.,
Lehoczki Orsolya, Tamási Panna szh.

Jelmez: Petrovszki Árpád Látvány: Bozsó József, Seregi Zoltán

Rendezőasszisztens:
Lakatos Viktória

Koreográfus:
Bozsó József

Rendező:
Seregi Zoltán

STOP BAND koncert
Házigazda: Bődi János, Szarvas Város Barátainak Köre elnöke

Tóth Ede: A falu rossza

Déryné Társulat

Bátki Tercsi és Feledi Lajos esküvőjétől hangos a falu. Hangos az ifjú pár – szerelmi évődéstől és civódástól, hangos az örömapa, hangos a násznép, hangos, aki örül… és az is, aki nem. Hiszen nem is olyan váratlanul, de mindenképpen hívatlanul megjelenik a falu rossza, a méltán hírhedt Göndör Sándor, a menyasszony volt szerelme, kinek célja nem csekélyebb, minthogy meghiúsítsa az esküvőt. Nem is rossz ő igazán, csak módfelett csalódott, és ennek megfelelő mértékben – de leginkább mértéktelenül – részeg is. Ez a tünetegyüttes épp elég ahhoz, hogy kellőképpen kételkedni tudjon abban, hogy a lány mást is szerethet rajta kívül.
Így, vagy úgy, de mindenre fény derül. Arra is, hogy sikerül-e elbizonytalanítani a menyasszonyt esküvője napján, arra is, hogy az örömapa által felbérelt egyenes jellemű, de kétes erkölcsű Finum Rózsi végül elcsábítja-e Göndör Sándort, arra szintúgy, hogy Gonosz Pista – nincs mese, a név kötelez – hogyan kuszálja össze még jobban az eseményeke, és éppúgy arra is, hogy Boriska, ez az ártatlan, tiszta szívű leány miért védi mindig olyan erélyesen a falu rosszát?
Szerelem, ármány, boroshordó, kés, pisztoly, zongora, ásó, kapa, nagyharang – a cél minden eszközt szentesít, hiszen itt senki sem most jött le a falvédőről.

FELEDI GÁSPÁR, a falu bírája Széplaky Géza
LAJOS, a fia Havasi Péter
BORISKA, a lánya Tarpai Viktória
BÁTKI TERCSI, árva leány, Feledi gyámságában Vas Judit Gigi
JÓSKA, mindenre kész béreslegény Feledinél Horváth Márk
GÖNDÖR SÁNDOR, a falu rossza (azt beszélik…) Dánielfy Gergely
FINUM RÓZSI, heves vérű menyecske Szemerédi Bernadett
GONOSZ PISTA, becsületes orgonista (becstelen ügyletekkel) Kárpáti Barnabás
CSENDBIZTOS, hivatása teljes tudatában Janka Barnabás
ZENÉSZ, ha kell, ha nem Habodász István

Díszlet: Szvatek Péter
Jelmez: Ondraschek Péter
Rendezőasszisztens: Varga Imre Dániel
Rendező: Mészáros Tibor

Donizetti: Rita – vígopera – a Dramatic Art előadásában.

Az előadás a Déryné Program hozzájárulásával valósul meg.

Zentai Magyar Kamaraszínház

Szabó Magda: Tündér Lala
gyerekelőadás

Színpadra alkalmazta: Egressy Zoltán

„ Tündérország és az emberek világa időtlen idők óta egymással határos. Békében élnek, de azért tisztes távolságra egymástól. A törvény egyértelmű: a tündérek nem keveredhetnek az emberekkel. Írisz királynő tízéves fia, Tündér Lala azonban fittyet hány a szabályokra. Az emberek szimpatikusak számára. Aterpater a birodalom varázslója kap az alkalmon; ha Tündér Lala vét a törvények ellen, akkor könnyedén megkaparinthatja magának Írisz hatalmát. Miközben ő a hatalom megszerzésén fáradozik, Lala fontos döntés előtt áll…Lehet, hogy az évszázados törvények már réges rég elavultak?…Lehet, hogy pont neki kell majd cselekednie?…Talán ő lesz az, aki megérteti a tündérekkel, hogy nem is annyira különböznek az emberektől?…Szabó Magda meséje egy fejlődéstörténet. Egy olyan világról szól, amelyben a jók nem tétlenkednek. Tündérország képzeletbeli országában nem csak az egyén, de a környezet evolúciója is lehetséges.”
Mess Attila

Szereposztás:

Írisz Lőrinc Tímea (Pataki Gyűrű-díjas)
Lala Nikolić Dávid /Széles Gergő Mátyás
Aterpater Nesić Máté
Amalfi Szilágyi Áron
Csill Papp Arnold
Omikron Dévai Zoltán
Jusztin Verebes Judit

Kosztümterv: Janovics Erika
Díszletterv: Mess Attila
Technikai megoldások: Fürstner Bálint
Videó-projekció: Baráth Attila
Dramaturg: Oláh Tamás
Rendező: Mess Attila

Kocsák Tibor – Egerházi Attila – L. Simon László
Fantomfájdalom / Phantom Pain
A Székesfehérvári Balettszínház előadása

„Valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és lábát, sokáig érzi még sajogón az ujjakat, amik nincsennek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár! és ezt; Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam.” (Karinthy Frigyes: Levél a kisfiamnak)
Fájhat-e az, ami nincs? Ami elmúlt, s végkép elveszett? Fájhat-e az a veszteség, ami időben és térben távol van tőlünk? Meddig hordozzuk magunkban az elvesztett haza, nagyszülői ház, szülő és gyermek miatt érzett fájdalmat? Lehetünk-e idegenek a saját hazánkban?
A Karinthy által megfogalmazott fantomfájdalom ma is eleven valóság. A megcsonkított test, a szétdarabolt haza, az értelmetlenül feláldozott emberi életek, a háborúban hősi halált halt férfiak, apák és fiúk miatt érzett gyötrelem örökre velünk marad.
A József Attila-díjas L. Simon László történetére az Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kocsák Tibor szerzett zenét, s a Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus Egerházi Attila, a Székesfehérvári Balettszínház igazgatója készített koreográfiát.
A táncdráma ugyan a trianoni békediktátum századik évfordulójára készült, de nem törekszik az igazságtalan döntéshez vezető, vagy az azt követő politikatörténeti események bemutatására. Az alkotók egy nagy történelmi pannó megrajzolása helyett hétköznapi emberek sorsain, küzdelmein és tragédiáin keresztül mutatják be, miként hathat a politika, a háború, valamint egy csodálatos ország felszabdalása, az egyén önazonosságára érzéketlen nagyhatalmi logika a szétszakított családok életére.
A történet kezdetén az I. világháborút megelőzően egy székesfehérvári és egy nagyváradi fiatalember barátságot köt a kadétiskolában. Majd egymás családjának többszöri meglátogatása azt a furcsa, de nem egyedülálló helyzetet szüli, hogy rokonokká is válnak: mindkét fiatalember beleszeret a másik húgába, s a kitartó udvarlások meghozzák a gyümölcseiket: feleségül veszik egymás lánytestvéreit. A nagyváradi lány Székesfehérvárra, a fehérvári Váradra költözik. A fiatalok boldog életét, a gyermekvárás és gyermeknevelés örömeit a háború töri ketté, mindkét férfit besorozzák: egyikőjüket a nagyváradi 4. gyalogezredbe, a másikójukat a 17-es székesfehérvári gyalogezredhez. A sors iróniájának köszönhetően a két ezred egymás mellett harcolt az északi fronton, Galíciában, majd az olasz fronton az Isonzó mentén, Doberdónál. A Jóisten akarata szerint a két fiatalember a keleti fronton egymás mellé sodródott, s találkozásuk végzetes fordulatot hozott közös történetükben…

Librettó: L. Simon László
Zeneszerző: Kocsák Tibor
Rendező-koreográfus: Egerházi Attila

Békéscsabai Jókai Színház

Pierre Chesnot: Hotel Mimóza

Ezt a hotelt nem lehet semmilyen útikönyvben megtalálni. Hirtelenjében a darab filmrendező főhőse, Moncey úr találta ki, és az ötlet évekig remekül be is vált, ugyanis mit sem sejtő hitvesét azzal áltatta, hogy filmezés alatt mindig itt száll meg. Azonban a szép nevű tengerparti szálló valójában családi villa, amelynek legfőbb vonzereje egy csinos hölgy, akivel hősünk meghitt viszonyba keveredik, köszönhetően annak, hogy a férjét, egy kapitányt munkája mindig hónapokra elszólítja hazulról. Egy szép napon a rendező felesége unalmában elhatározza, hogy meglátogatja férjét ebben a sokat dicsért panzióban. A párnak a repülőgép érkezéséig rögtönöznie kell. Moncey, a rendező ötletére itt-ott átalakítva a családi otthont villámgyorsan „létrehoznak” egy szállodát, a háziasszonyt pedig a hotel tulajdonosává, portásává, szakácsnőjévé teszik. Kirakják a Hotel Mimóza feliratot – csakhogy szállóvendégek érkeznek, s a pánik sem sokat késik… ahogy a feleség se, sőt a kapitány is váratlanul hazaérkezik. De a zseniális filmes nem fogy ki az ötletekből, és „rendezni” kezd.
A Hotel Mimóza fordulatos komédia, amelyből nemrég film is készült, Párizs és Franciaország színházai után már eljutott Európa nagyvárosaiba is.

Fordította és magyar színpadra alkalmazta: Nemlaha György

Pierre Chesnot engedélyét az SACD és a Hofra Kft. (www.hofra.hu) közvetítette.

Jean-Francois Moncey, tévérendező Csomós Lajos
Cécile Moncey, a felesége Tarsoly Krisztina
Magali Martigue, Jean-Francois szeretője Fehér Tímea
Charles-Henri Martigue, Magali férje, tengeralattjáró parancsnok ____ Katkó Ferenc
Hans Müller, turista, Heidi férje Szabó Lajos
Heidi turista, Hans felesége Nádra Kitti / Márki Szabina
Legris úr Balázsi Róbert
Paquerette, utcalány Király M. Alexandra
Nadine Dujardin, kikapós feleség Liszi Melinda
Vincent Blanchard, Nadine szeretője Tege Antal
Marc Dujardin, Nadine férje Lévai Attila
Vendégek: Kraszkó György, Szűcs Attila

Díszlettervező: Halász G. Péter Jelmez: Kiss Kata

Rendezőasszisztens:
Szojka Cinthia Daniella

Rendező:
Katkó Ferenc

A Zenthe Ferenc Színház bemutatja:
Molnár Ferenc Az ördög – vígjáték

Molnár Ferenc örökérvényű Mefisztó-története, Az ördög fordulatokban gazdag, éles humorú vígjáték, amely bravúros érzékenységgel világítja át a férfi-nő viszony legrejtettebb mélységeit. János, a tehetséges festő izgatottan várja legjobb barátja feleségét, Jolánt, hogy megfesse a portréját. A találkozás kínos, mindketten próbálnak felülkerekedni egymás iránt táplált, elfojtott szerelmükön. Jolán már éppen készülne modellt ülni, amikor váratlanul megjelenik egy elegáns és sötét tekintetű alak, az Ördög. „Sehonnan se jöttem és sehova se megyek. Itt vagyok.” – mondja, és itt is marad, amíg ravasz tervét véghez nem viszi. Nem nyugszik, míg fel nem fedi a leplezett vágyakat, s a két szerelmest alaposan meg nem kísérti.

Az ördög Kaszás Gergő Jászai Mari- és Vastaps-díjas
Jolán Bozó Andrea Jászai Mari- és Vastaps díjas
János Szabó P. Szilveszter Jászai Mari-díjas
László Máté Krisztán Zenthe- és Vastaps-díjas
Elza Hege Veronika egyetemi hallgató
Selyem Cinka Házi Anita
András Erdélyi Gábor T.Pataki emlékgyűrűs és Zenthe-díjas
Pincér Kántor Zoltán
Vendég Juhász Krisztián Szelei Krisztina

rendező Bakos-Kiss Gábor Jászai Mari- és Vastaps-díjas
dramaturg Deés Enikő
asszisztens Kántor Zoltán
díszlet, jelmez Ondraschek Péter

PAVILON Retro Élőshow
Házigazda: Bődi János, Szarvas Város Barátainak Köre elnöke

„Szarvas Város Barátainak Köre” egyesület a Szarvasi Hobo Zenekar megalakulásának 45. évfordulója alkalmából “PAVILON Retro Élőshow” címmel nyilvános koncertet szervez az idén 10 éves Szarvasi Vízi Színházban, 2021. augusztus 15-én (vasárnap) 20:30 órai kezdettel.
A koncertre a belépés díjtalan!

A zenekar története:
Peres Mihály, a zenekar megalakítója Budapesten egy helyen katonáskodott Kécskei Imrével (Imi) és Aszódi Alajossal (Maszek) 1975 végéig.
1976 elején megalakították a HOBO nevű “beat” zenekart. Ekkor csatlakozott még hozzájuk Komár János (Jansi), Lapis Pál (Patya), és Kovács Pál (Bedü), akik éppen akkoriban váltak ki előző zenekarukból.
A zenekar a nevét a Fresh Meat „HOBO” című száma alapján kapta, mely szám a zenekar szignálja lett. Ez a zeneszám is a többi legfrissebb zenének számító dalok között akkoriban egy Amerikából szerzett magnószalagról származott, melyen a Smokie, a Credence Cleerwater Revival számain kívül a Uriah Heep, valamint a Deep Purple, továbbá a Black Blood legfrissebb slágerei voltak, melyekből alakult ki a zenekar friss repertoárja.
A koncerten is szinte kizárólag ezekből a zenei csemegékből kerül előadásra egy válogatás, természetesen „élőben”!
A zenekarhoz később csatlakozott Plenter Béla , aki Szarvasra nősült, valamint Abonyi Zoltán. Időnként Liska János is fellépett a zenekarral, aki már az általános Iskolában is egy osztályba járt Peres Misivel és Komár Jancsival.
A zenekar egyik érdekessége, hogy annak idején a zenekari tagok közül 5-en a Vasipari Szövetkezetben (akkor “Székely Művek”) dolgoztak. Zenéjükkel 1976-tól 1983-ig szórakoztatták a nagyérdemű ifjúságot a szarvasi Úttörőházban (Micsurin), Békésszentandráson a kultúrházban, nyaranta az Erzsébet-ligeti Pavilonban, az Árpád Szálló éttermében, dísztermében és Békés megye szerte egyéb más megyei szórakozóhelyeken.
A koncert fellépői közül négyen Szarvas Város Barátainak Köre egyesület tagjai, így megtiszteltetésnek veszik, hogy a baráti kör lehetőséget teremt a koncert létrehozására, melynek elnöke Bődi János felvállalta a koncert szervezését és oroszlánrészt vállal annak lebonyolításában a Víziszínház szakembereivel egyetemben.

Fellépők: A Szarvasi HOBO Zenekar eredeti (még élő) tagjai: Lapis Pál (Patya) – dob; Peres Mihály – basszusgitár, ének; Komár János (Jansi) – ének; Kovács Pál (Bedü) – ének, vokál, gitár; Aszódi Alajos (Maszek) – ének,vokál; Kécskei Imre (Imi) – ének,vokál;
Plenter Béla – ének,vokál, gitár, Abonyi Zoltán – (Bonya) billentyű, vokál.
Kísérőzenészek: („Peres Project”) Peresné Hadnagy Andrea – zongora, billentyűs hangszerek, vokál, Peres Mihály Gergő – szólógitár, vokál.
MEGHÍVOTT VENDÉG ELŐADÓ: Liska János – ének, aki sokszor lépett fel együtt a zenekarral.

https://drive.google.com/file/d/126RgPzZ4ZBt_TdzwycDeeyu7ghAA4AmI/view?usp=sharing

Zenevonat – zenés válogatás musical, operett és könnyűzenei dalokból

Köszönjük, Magyarország! program

Házigazda: Kutas Ferenc szerkesztő, nyugalmazott középiskolai tanár

Rákász Gergely koncert

Köszönjük, Magyarország! program
Házigazda: Soványné Nagy Erzsébet vállalkozó

https://drive.google.com/file/d/14Q7PHReOEXxoiEKlCFQKmkuyCFhu1wUv/view?usp=sharing

Rákász Gergely koncertorgonista
Lords of the Organ – Castle Edition
Legendás klasszikusok Magyarország legszebb helyein.

Minden korábbinál színesebb műsorral, exkluzív helyszíneken várja Önt a Lords of the Organ sorozat ötödik évadja. Lépésről lépésre visszavesszük az életünket a vírustól, kezdve a szabadtéri rendezvényekkel.
A karantén alatt megoldottuk, hogy a nyitás után ugyanazt a zenei élményt adhassuk Önnek mint korábban, de a legbiztonságosabb körülmények között szabadtéren, és a lehető legszebb hátterek előtt, Magyarország frissen felújított kastélyainak és várainak udvarán.
Csatlakozzon hozzánk egy kastélyparki piknikre, koccintsunk egy finom pohár borral, hozza magával kedvenc plédjét, heveredjen el a fűben és hagyja, hogy Bach, Sosztakovics, Beethoven vagy Vivaldi magával ragadja!
Rajtam nem fog múlni!

Szeretettel várom!

RG.
2020 sok előadónak a kétségbeesés és pályaelhagyás éve volt, de jómagam soha nem voltam ijedős és feladós típus. A művészi lehetőség abban rettenetes évben az volt, hogy minden korábbinál színesebb műsorokat készíthetek el Önnek. Volt idő nem csak egy, de több új műsor összeállítására, és feltölthettem az energiaraktáraimat is, hogy amikor legközelebb újra találkozunk kirobbanó élményt nyújthassak.
Amerikás magyarként a sorscsapásokban mindig a lehetőséget keresem. Magyarország legjobb hangtechnikusaival és szabadtéri program szakértőivel megoldottuk, hogy ha lehunyja a szemét nem fogja tudni megmondani, hogy egy templomban hallgatja-e az orgona hangját, vagy szabadtéren. Mindazonáltal azt tanácsolom, ne hunyja le a szemét, mert az ország legszebb helyszíneire invitáljuk. Az elmúlt 10 évben közel negyven kastély és vár újult meg, hirdetve és megőrizve ezeréves múltunkat, szép és kalandos történelmünket.
De nem csak a koncertműsor lesz változatos, minden helyszínen más művészek lesznek a vendégeim. Jönnek bemutatkozó fiatalok az alapítványom soraiból. Színész barátaim mint várurak köszöntik majd Önt, ők és cirkuszi művészek elevenítik fel a várkastélyok egykori életét. Ha tehát a vírus visszahúzódásával Ön kinyújtózna, és kulturális szabadtéri programot keres, akkor én egy varázslatos történelmi utazásra várom! Vegye birtokba velünk ezt a rengeteg szépséget, amely megújult az elmúlt években!

Veszprémi Petőfi Színház

Csukás István – Janik László – Varga Bálint: KEMÉNYKALAP ÉS KRUMPLIORR
mesejáték cirkusszal – zenés ifjúsági előadás

Itt van a nyár, indulhat a vakáció! De hogyan vidítsuk fel jóbarátunkat, aki beteg és az egész nyári szünetet a szobájában kell töltenie? Csináljunk neki egy Cirkuszt! Öt barát és egy egész nyár vár és izgalmasabbnál-izgalmasabb jelenetek: teknőslopási ügy, nyomozás, és közben Bagaméri ármánykodásai…hogy végül elkezdődhessék a Hörömpő Cirkusz előadása…

Szereposztás
Bagaméri, a fagylalt árus | KŐRÖSI CSABA
Lópici Gáspár | KERESZTES GÁBOR
Igazgató, Zöldséges | KULCSÁR-SZÉKELY ATTILA
Cuppogós | NYIRKÓ ISTVÁN
Gondozó, Srác | PÁSZTOR MÁRK
Kutyás fiú, Mentős, Rendőr | KELLER MÁRTON
Svindli (a Pattanásos) | SZALAY BENCE
Kisasszony | MÓDRI GYÖRGYI
Jóska (szemüveges, Gumiember, Kígyónő) | GYŐRY ZSOMBOR / PATÓ ÁGOSTON
Kis Rece (Rozmaring, a bohóc) | ZÁMBÓ DÁVID
Marci (Rex, a zsonglőr) | ROZSOS REGŐ
Karcsi (Jim és Joe, levegő ördöge) | HORVÁTH NÁNDOR/NAGY HUNOR
Panni (a beteg, Hörömpő cirkuszigazgató) | FISCHER-KOVÁCS IZA
Süle (duci, IV. Emánuel, éhezőművész) | SOLYMOSI ANDRÁS
Mentős, Rendőr | MADÁR K. ZOLTÁN
Rikkancs | HIRSCHL LAURA

TOVÁBBÁ: RÁCZ RÓZA, NÉMETH BOGLÁRKA, NAGY BORBÁLA,KORMOS JÁZMIN,VARGA KIARA, KORMOS LIA, VARGA VIRÁG DÓRA, CSOMAI REGINA, VASKOR NOÉMI, HEGEDŰS ALEXANDRA, KORMOS LARA, VARGA LAURA
Közreműködők
ÜGYELŐ | MADÁR K. ZOLTÁN
RENDEZŐASSZISZTENS | NEMES BENCE
SÚGÓ | KLÓZER KITTI
DÍSZLET-,JELMEZTERVEZŐ | LIBOR KATALIN
KOREOGRÁFUS | OBERFRANK RÉKA
ZENEI VEZETŐ | FARSANG-TÖRÖS KRISZTINA
RENDEZŐ | OBERFRANK PÁL Jászai-díjas, Érdemes művész

Turay Ida Színház

Térden állva jövök hozzád…

Mit tehet egy szebb napokat látott bár maroknyi művésze, ha csökken a hely népszerűsége és ezzel egyenes arányban a bevétele? Új műsort próbál létrehozni. Ez eddig papírforma. El is kezdik… Csakhogy a lokál tulajdonosa – hiszen elégedetlen –ledózeroltatná az éjszakai szórakozóhelyet, hogy szállodát építsen a helyére. Ez majdnem papírforma. De az a lavina, amit ez a hír elindít az ott fellépők között, mint megoldás, már cseppet sem papírforma. Új műsor, régi-új énekesekkel… és a nagy duett… a „Térden állva jövök hozzád”.
Egyéni sorsok, kisebb-nagyobb magánéleti krízisek, elmúló és fellángoló szerelmek egy helyszínen – ennek a kicsi bárnak a színpadán. Igazi világslágerek és a mindnyájunk számára nélkülözhetetlen humor. Egy jóízű koktél a barátság összetartó erejéről…

Maya, bárénekesnő Détár Enikő
Amanda, bárénekesnő Keresztes Ildikó
Paolo, bárénekes Csere László
Irina, öltöztetőnő Nyírő Bea
Portás Győri Péter
Barbara, bárénekesnő Bódi Barbara
Misi úr Bozsó József
Olivér, énekes-táncos Tóth Alex
Jutka, táncosnő Bodor Szabina
Éva, táncosnő Kovács Olga
Taksony, üzletember Babicsek Bernát
Laura, középiskolás xxx
Nusi, nővér Topolcsányi Laura
Gabi, nővér Sztárek Andrea

Ügyelő, asszisztens: Vass János Pál
Koreográfus: Borbély Krisztina
Díszlet: Maximus
Jelmez: Tóth Anita

RENDEZŐ: SZTÁREK ANDREA

Békéscsabai Jókai Színház

Neil Simon – Cy Coleman – Dorothy Fields: Sweet Charity
musical

A Sweet Charity egy lány története, aki semmi mást nem akart, mint hogy szeressék. Ehhez képest köt ki a Central Park tavában, egy híres filmsztár szekrényében, egy elakadt liftben egy pánikbeteggel, fa tetején egy ejtőernyővel, meg még ki tudja, hány helyen? Hogy pontosan mit akar és hová tart, ő sem nagyon tudja, ha pedig nincs válasza a kérdésekre, csak annyit mond, hogy szelaví.
A nagy olasz filmmágus, Federico Fellini álmodta meg alakját először a Cabiria éjszakáiban, aztán Bob Fosse költöztette át a hatvanas évek New Yorkjába, mint Sweet Charity-t, Neil Simon segítségével. Neve annyit jelent: szívjóság. Istenien énekel és táncol, jobbnál jobb dalokat, és elképesztő alakok veszik körül. És tényleg nagyon lehet őt szeretni. Hogy mégis miért talál olyan nehezen a párjára?

Szövegkönyv: Neil Simon Zene: Cy Coleman Dalszövegek: Dorothy Fields

Készült Federico Fellini, Tullio Pinelli és Ennio Flaiano eredeti forgatókönyve alapján
Az eredeti Broadway-előadás Fryer, Carr és Harris produkciója
Ötlet, rendezés és koreográfia: Bob Fosse
Fordította: Zöldi Gergely

Charity Csonka Dóra
Nickie Nagy Erika
Helene Vidovenyecz Edina
Oscar Sánta László
Vittorio Vital Nagy Róbert
Hermann Csurulya Csongor
Carmen Nánási-Veselényi Orsolya
Frenchy Nádra Kitti
Samanta Király M. Alexandra
Betsy Lehoczki Orsolya
Rosie / Jessica Kerek Vivien / Márki Szabina
Barbara Szojka Cinthia Daniella
Daddy Lévai Attila
Ursula March Lakatos Viktória
Manfred / Hivatalnok Laszkó Viktor szh.
Daddy segéd 1 / Rendőr 1/ Portás Puskás Dániel
Daddy segéd 2 / Fiú 1 / Vendég Szász Borisz szh.
Fiú 2 / Alberto / Vendég Kopanyicza András
Fiú 3 / Barney Berndt Richárd szh.
Rendőr 2 / Vendég Kovács Dániel szh.
Charlie / Járókelő Korom Gábor
járókelők, vendégek, násznép, hívek: a Viharsarok Táncszínház táncosai
ifj. Mlinár Pál, Mlinár Péter, Mlinár Zsuzsa, Földes Roxána, Gáspár Bendegúz, Kiss Anna Borbála, Nemcsényi Aliz, Oláh Dániel, Tóth Luca, Vigh Péter

Zenekar: karmester, zenei vezető: Rázga Áron, fuvola: Kaczkó Gabriella, Kepenyes Pál, szaxofon: Kepenyes Pál, Tóth Sándor, klarinét: Tóth Sándor, trombita: Bíró Tamás, Resetár Attila,
harsona: Resetár Dávid, zongora, szintetizátor: Gál Csaba, hegedű: Budai Mariann, Hoffman Ágnes, gitár: Tóth Gábor, bőgő, basszusgitár: Pataj Péter, dob: Babarik Vincze, ütőhangszerek: Szives Márton

Korrepetítor: Rázga Áron, Galambos Hajnalka Zenei vezető: Rázga Áron
Díszlet-Jelmeztervező: Húros Annamária Koreográfus asszisztens: Lehoczki Orsolya

Koreográfus:
Sebestyén Csaba Harangozó Gyula-díjas

Rendezőasszisztens:
Szojka Cinthia Daniella

Rendező:
Radó Denise Jászai Mari-díjas

A színdarab Magyarországon a Tams-Witmark LLC-t képviselő Concord Theatricals Ltd. (www.concordtheatricals.co.uk) és a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség (www.theatrum-mundi.hu) közötti megállapodás alapján kerül színre.