aug
10
hét
Operett, musical est
aug 10 @ 20:30

 

Horváth Dániel, Xantus Barbara, Bodor Szabina, Karsai J. András

aug
11
ked
Zöld Csaba önálló estje
aug 11 @ 20:30

A műsorról röviden:


Egy viharos szerelmi történet egy órában, a magyar irodalom legszebb szerelmes versei által tolmácsolva. Az est hangulatában minden benne van, ami egy szerelmi történetben, Ady tipródó verseitől, József Attila karcosabb hangvételű versein keresztül Heltai pajkosabb, keserédes vallomásáig. A műsort – amiben a kortárs irodalom is helyet kap – az előadó által megzenésített versek díszítik, pontosabban gerincét képezik.

A belépés ingyenes

aug
12
sze
Aladdin
aug 12 @ 20:30
Aladdin

zenés, táncos mesejáték a Turay Ida Színház előadásában

Az Ezeregyéjszaka egyik meséje kel életre varázslatos díszletben, látványban Aladinnal, Dzsinivel és Jázminnal, akik a szeretet és a szerelem határtalan erejével képesek legyőzni a rosszat, a gonosz varázsló minden ármánykodását. Hogy hogyan? Nos, erről szól ez a nem mindennapi, fergeteges mese.

Szereposztás

Aladdin                                                            Valázsik Péter
Jázmin                                                              Szilvási Judit
Dzsini                                                               Pásztor Máté
Szultán                                                             Bregyán Péter
Jaffar                                                                Tóth Alex
Jágó                                                                  Boros Zoltán
Abu                                                                   Borbély Krisztina
Utaskísérő                                                       Faggyas Alexandra
Utaskísérő                                                       Merk László

Díszlet: KYDI  
Jelmez: Nyírő Bea, Kassai Judit
Audiovizuális effektek: Hajdú Zsolt
Koreográfus: Borbély Krisztina 

Rendező: BORISZ

aug
13
csü
Razvaljajeva Anasztázia hárfaművész és Kertész Mónika mezzoszoprán énekművész estje
aug 13 @ 20:30

Razvaljajeva Anasztázia hárfaművész

 

Razvaljajeva Anasztázia 1986-ban született Oroszországban, 1993 óta Magyarországon él. Hét évesen kezdett el hárfázni, édesanyja, Gorbunova Natalia volt az első tanára, majd nyolc éves korától Felletár Melindánál tanult a Szegedi Liszt Ferenc Konzervatóriumban. 2011-ben szerzett  diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, ahol Vigh Andrea irányításával végezte tanulmányait. 2019-ben a Zeneakadémia Doktori Iskolájában doktorált, disszertációját a 20. századi és kortárs szóló hárfairodalomról írta.

 Számos nemzetközi versenyen szerepelt.

Anasztázia 2012 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára. Emellett rendszeresen ad szóló- és kamaraesteket. Széleskörű repertoárja a barokktól a kortárs zenéig terjed. Seleljo Erzsébettel Duo SeRa néven alapított szaxofon-hárfa duójával főként a magyar kortárs zenére fókuszál. Anasztázia 2018-ban elindította a Debussy dalokra épülő experimentális projektjét Harcsa Veronika jazzénekesnővel, mely hidat képez a klasszikus zene és a jazz világa között. 2018 októberében a Zeneakadémia Solti termében bemutatta Baráth Emőke szopránénekessel Schubert Winterreise című dalciklusát Novák Eszter rendezésében.

 

Kertész Mónika mezzoszoprán

meghatározó színpadi jelenlétével, bársonyos, sötét tónusú hangjával számtalan elismerés birtokosa. Művészi és zenei sokoldalúságát számos formában fejezi ki; kezdve az opera, oratórium és dalirodalom repertoárral, a kortárs zenén és kísérleti projekteken át, egészen az interdiszciplináris előadóművészetekig. Ez utóbbit az általa alapított, „In-Pact” nevet viselő összművészeti társulásban is törekszik bemutatni, ahol az előadóművészeti ágak egymásba olvasztását tűzte ki célul. 

A 2018-19-es évadban a Pécsi Nemzeti Színházban Hamupipőke címszerepét énekelte, mellyel korábban a Szegedi Nemzeti Színházban is debütált. Mónika külföldi megjelenései mellett rendszeresen közreműködik Magyarország legkiválóbb zenekarainak, mint például a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekar, a Savaria Szimfonikus Zenekar, Orfeo Zenekar és a Mendelssohn kamarazenekar koncertjein. 

Saját darabját Desdemonium címmel a Bethlen Színház mutatta be 2018-ban, majd tűzte műsorára. 2020-ban a darab meghívást kapott a Gyulai Shakespeare Fesztiválra, illetve Németországban és Lengyelországban is bemutatásra kerül.

Kertész Mónika az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pedagógusi és nyelvész mesterdiplomákat szerzett. Ezzel párhuzamosan tanulmányait az Opera Viva Operastúdió tagjaként, később Angliában és Olaszországban magánúton folytatta, ahol többek között Enza Ferrari, a Milanói Scala Akadémiájának korrepetítora irányítása alatt tanult, illetve részt vett a Rossini Akadémia képzésén Pesaroban. 2011-ben 2. helyezést ért el, legjobb női énekesként a Piero Boni Nemzetközi Énekversenyen Mantovában, elődöntős a nemzetközi Magda Olivero versenyen Milánóban, 2013-ban döntős a Nemzetközi Rotary Operaversenyen Lisszabonban. A kiválasztott énekesek között léphetett fel a Portugál Szimfonikus Zenekarral a San Carlos Operaház színpadán. 2015-ben döntős a Nemzetközi Operaénekversenyen Clermont-Ferrandban. Emellett a Magyar Rotary Szövetség tehetségtámogató díjában részesült.

aug
14
pén
Anna Karenina
aug 14 @ 20:30

A Győri Balett előadásában

„Az észt azért kapta az ember, hogy megszabadítsa magát, tehát meg kell szabadulni. Miért ne oltsa el az ember a gyertyát, amikor nincs mire néznie többet, amikor mindenre olyan utálatos nézni? De hogyan?(…) Egy tehervonat épp akkor ért oda…”
(részlet a regényből)

Tolsztoj 1872-ben szemtanúja volt, amikor egy fiatal nő, féltékenységi rohamában egy tehervonat elé vetette magát. Az írót a halott, összeroncsolt nő látványa sokáig nyomasztotta. Tizenegyszer dolgozta át a művét, mire megszületett a végső változat, mely Annát az irodalom legnagyobb hősnői közé emelte.

A varázslatos Anna Karenina a társaság megbecsült tagja. Ám amikor bátyja kérésére Moszkvába utazik, összetalálkozik a fényes karrier előtt álló, fess katonatiszttel: Vronszkijjal. Ekkor még nem tudja, de ettől a pillanattól fogva élete már sohasem lesz az, ami eddig volt…

Asszisztens: Jónás Zsuzsa Harangozó-díjas

Zene: Max Richter montázs

Díszlet: Bozóki Mara

Jelmez: Velich Rita

Jelmezkivitelező: Győri Gabi

Dramaturg: Csepi Alexandra

Koreográfus: Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas

 

 

Anna Karenina

Marjai Lili Anna/Tetiana Baranovska

 

Végzet

Luigi Iannone, Luka Dimić

 

Alekszej Vronszkij gróf, Anna szeretője

Jekli Zoltán/ Gémesi Máté

 

Alekszej Alekszandrovics Karenin, Anna férje

Artem Pozdeev/Sebestyén Bálint Harangozó-díjas

 

Szerjozsa, Anna és Karenin fia

Molnár Gergely Örs/ Nagy Keve Richárd

 

Vronszkaja grófné, Vronszkij anyja

Cserpák Szabina Harangozó-díjas/Szalai Judit

 

Konsztantyin Dmitrics Levin

Golubkovics Gergő/ Téglás Bánk

 

Katyerina Alekszandrovna Scserbackaja hercegnő, Kitty

Guti Gerda/ Herkovics Eszter Adria

 

Vronszkij lova

Daichi Uematsu/ Horváth Kada

 

Több szerepben

Alexey Dolbilov, Daichi Uematsu, Engelbrecht Patrik, Gémesi Máté, Horváth Kada, Horváth Krisztián, Luka Dimić, Sebestyén Bálint Harangozó-díjas, Téglás Bánk,

Thales Henrique, Szentiványi Richard,

Gyurmánczi Diána Harangozó-díjas, Herkovics Eszter Adria, Horányi Eszter,

Kovács Eszter, Tetiana Baranovska/Marjai Lili Anna, Szalai Judit, Szendrei Georgina, Tatiana Shipilova, Joó Lea Napsugár

Balogh Sára, Bellovits Bianka Linett, Hergenrőder Jázmin, Jankó-Györe Benedek, Kozári Zelma, Nagy Keve Richárd/ Molnár Gergely Örs, Nyári Virág, Papp Dorka Fanni, Sali Izabella Emma, Takács Noel Krisztián, Venzcel-Bányai Balázs

– A Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola balettnövendékei –

aug
15
szo
Love.hu
aug 15 @ 20:30

romantikus vígjáték a Fórum Színház előadásában

Egy középkorú férfi megismerkedik egy fiatal lánnyal. Idáig semmi különös nincs a dologban. Csakhogy ők egy internetes randi oldalon találkoznak, ahol mindenki másnak mutatkozik, mint aki valójában. Az első titkos randin hamar kiderül, hogy a két embernek nagyon is szüksége van egymásra. Múltjuk van. Közös múltjuk, amiről maguk sem tudtak. És titkaik, amiket szépen lassan felfednek egymás előtt. S így egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Túl közel. Eközben pedig a pikáns, szórakoztató, pörgős komédiáról is kiderül, hogy egy bölcs, ritka mély és pontos emberismeretről tanúskodó történetet rejt magában.

Alig születik olyan új magyar vígjáték, ami tökéletesen ismeri a szórakoztató műfaj sajátosságait, ami egyszerre szolgálja a színészeket – mert igazi, hiteles, játszható szerepeket kínál nekik – és a közönséget, aki szomjazza a színvonalas szórakoztatást és a jó történeteket. Kulcsár Lajos színdarabja ilyen. A Fórum Színház ősbemutatójában két kiváló színész talál egymásra. De nem csak a színpadon, hiszen Kiss Anna Laura és Lengyel Ferenc duettjét már az egész ország ismeri a tévéképernyőről, az egyik legsikeresebb magyar sorozatból.


Nő: Kiss Anna Laura
Férfi: Lengyel Ferenc

Díszlet, jelmez: Kovács Yvette Alida

Dramaturg: Deres Péter
Rendező: Lengyel Ferenc

Producer: Németh Kristóf és Kovács Balázs, produkciós manager: Szekeres Tamás

Az előadást 14 éven felüliek számára ajánljuk!

aug
16
vas
Trianon 100. Ismerős Arcok
aug 16 @ 20:30
Trianon 100. Ismerős Arcok

Az Ismerős Arcok zenekar a jelenkor divatzenei irányzatának alternatívájaként kínálja azt a jellegzetes, izgalmas és magával ragadó hangzást és egyedi gondolatokat, amely kiemeli az együttest a kortárs magyar rockzene táborából.

A zenéjükben a különböző zenei műfajok stíluselemei ízlésesen keverednek a rockzenei hangzással.

A dalok témái között a legjellemzőbb gondolatok: a család és a hazaszeretet, kultúránk, értékeink tisztelete és megóvása valamint a közösségben való létezés fontossága.

Valamennyi szerzeményük hat művész lelkének a zenei lenyomatát tükrözi.

Az elmúlt 20 év egyik legtöbbet koncertező zenekaraként, rendszeresen fellépnek a Kárpát-medence szinte valamennyi területén, de sikerrel turnéztak már Kanadában, az Egyesült Államokban és Svédországban is.

aug
19
sze
A Megfeszített
aug 19 @ 20:30

A Békéscsabai Jókai Színház előadása

aug
21
pén
My Fair Lady
aug 21 @ 20:30
My Fair Lady

My Fair Lady
musical
a Békéscsabai Jókai színház előadásában

Mielőtt a világ egyik legnépszerűbb musicaljéről beszélnénk, egy pillanatra kalandozzunk vissza az időben. A My Fair Lady ugyanis G. B. Shaw Pygmalioncímű drámájának a zenés változata. Aki ismeri Shaw drámai világát, az tudja, hogy mi sem áll távolabb tőle, mint a szirupos történetek színpadra állítása. Esetünkben mitológiai kiindulópontja Pygmalion, a görög szobrász volt, aki beleszeret egy általa megformált nőalakba, és kérésére Aphrodité, a szerelem istennője életet lehel a szoborba. Ehhez már csak azt kell hozzátennünk, hogy összeálljon bennünk a kép, a történet megtalálható Ovidius Átváltozásokcímű művében. Illetve még azt is, hogy Shaw a saját korában játszódó történetet farag a mitológiai alapanyagból.

A Pygmalion, így az abból készült zenés darab, a My Fair Lady középpontjában is, az átváltozás áll tehát, mint a mitológia, esetünkben az emberi létezés, csodája.

A történet egyszerű, és rendkívül szórakoztató mind darab, mind musical formájában. Lizát, a kis virágoslányt az eső behajtja egy eresz alá, ahol a véletlen – vagy a sors – éppen Higgins nyelvészprofesszor és Pickering ezredes mellé sodorja. A két férfi – régi, kipróbált barátok – nem feltétlenül gentlemanokhoz illően, fogadást köt Lizára, melynek lényege, hogy Higgins, a megrögzött agglegény pár hét alatt az erős tájszólással és rossz grammatikával beszélő, közönségesen viselkedő lányból tökéletes „nyelvi megjelenésű” hölgyet farag. Megszokott öltözékének elvesztése, illetve a nyelvi órák lelketlen szigora nem kevés megaláztatással jár a lány számára, amit azonban a zene és a Shaw-i szellemesség rendre fel tud oldani. (A darab szövegkönyve csak lényegtelen elemekben tér el a Shaw-i műtől.) Oldás lehet az is, hogy a nézőtér együtt szurkol a lánynak, akár Higgins ellenében is, hogy sikerüljön felnőnie a túlzottan is nagy feladathoz, hiszen ha győz, győzelme valójában a professzor fölötti győzelem, tudatában annak, hogy átváltozása nem kevés áldozattal és személyiségének a részbeni feladásával jár. És Liza győz, egy egész úri társaságot sikerül „megtévesztenie” azzal, hogy ő született úrinő, egy igazi lady. De a győzelemből Higgins nem kíván részt adni neki, saját magának kebelezi be a sikert. Liza megérti, hogy ő csak egy emberi kísérlet tárgya volt, ezért elhagyja a professzor házát. Ekkor azonban Higginsnek is szembe kell néznie egy átváltozással: a megrögzött agglegény a nyelvórák során beleszeretett Lizába – az „általa formált nőalakba”. Liza végül visszatér hozzá (a Shaw-i megoldástól itt tér el leginkább a darab, a drámaszerzőnél ugyanis anyjához menekül vissza a lány), és boldogan omlik az agglegény karjába, akibe a tanórák során ő is beleszeretett.

Hogy minek köszönheti ez a darab példátlan sikerét? Talán, hogy a szövegkönyvet író Alan J. Lerner lényegében megtartja a fanyar Shaw-i színpad- és nyelvkezelést, így kerüli el, hogy cukrozottá váljék a történet. Ehhez a fanyarsághoz adja hozzá remek zenéit Frederick Loewe; a musicalben megszólaló dalok egytől egyig telitalálatok.

Szövegét és verseit írta: Alan Jay Lerner
Zenéjét szerezte: Frederick Loewe
Versek: G. Dénes György Kossuth-díjas
Fordította: Mészöly Dezső

George Bernard Shaw színművéből és Gabriel Pascal “Pygmalion” c. filmjéből adaptálva,
az eredeti produkció rendezője: Moss Hart
A Színház a MY FAIR LADY c. musicalt a Tams-Witmark Music Library, Inc. (560 Lexington Avenue,
New York, NY 10022) céggel kötött szerződés alapján mutatja be.

Szereposztás:

 
Jamie:
Lord Boxington:
Charles, komornyik:
Harmadik csavargó:

Henry Higgins:Kautzky Armand
Pickering ezredes :Bartus Gyula
Eliza Doolittle, virágáruslány:Papp Barbara
Mrs. Higgins: Nagy Éva
Mrs. Pearce, Higgins házvezetőnője : Kovács Edit
Alfred P. Doolittle, csatornatisztító: Katkó Ferenc
Freddy Eynsford-Hill: Balázs Csongor
Mrs. Eynsford-Hill: Nagy Erika
Harry : Ragány Misa/ Szász Borisz
Jamie: Puskás Dániel
George, kocsmáros: Hodu József
Lord Boxington: Bartus Botond
Lady Boxington : Galambos Hajnalka
Charles, komornyik: Szabó Zoltán
Első csavargó – komorna :Gábor Anita
Második csavargó: Lévai Attila
Harmadik csavargó: Nyul Zoltán Bence

aug
22
szo
DÍJÁTADÓ ÜNNEPSÉG
aug 22 @ 19:00
DÍJÁTADÓ ÜNNEPSÉG

Kedves Közönségünk, az augusztus 22-i My Fair Lady előadásunkra váltott jegyekkel tekinthetik meg a 19 órakor kezdődő DÍJÁTADÓ ÜNNEPSÉGET. Szeretettel várjuk Önöket.

My Fair Lady
aug 22 @ 20:30
My Fair Lady

My Fair Lady
musical
a Békéscsabai Jókai színház előadásában

Mielőtt a világ egyik legnépszerűbb musicaljéről beszélnénk, egy pillanatra kalandozzunk vissza az időben. A My Fair Lady ugyanis G. B. Shaw Pygmalioncímű drámájának a zenés változata. Aki ismeri Shaw drámai világát, az tudja, hogy mi sem áll távolabb tőle, mint a szirupos történetek színpadra állítása. Esetünkben mitológiai kiindulópontja Pygmalion, a görög szobrász volt, aki beleszeret egy általa megformált nőalakba, és kérésére Aphrodité, a szerelem istennője életet lehel a szoborba. Ehhez már csak azt kell hozzátennünk, hogy összeálljon bennünk a kép, a történet megtalálható Ovidius Átváltozásokcímű művében. Illetve még azt is, hogy Shaw a saját korában játszódó történetet farag a mitológiai alapanyagból.

A Pygmalion, így az abból készült zenés darab, a My Fair Lady középpontjában is, az átváltozás áll tehát, mint a mitológia, esetünkben az emberi létezés, csodája.

A történet egyszerű, és rendkívül szórakoztató mind darab, mind musical formájában. Lizát, a kis virágoslányt az eső behajtja egy eresz alá, ahol a véletlen – vagy a sors – éppen Higgins nyelvészprofesszor és Pickering ezredes mellé sodorja. A két férfi – régi, kipróbált barátok – nem feltétlenül gentlemanokhoz illően, fogadást köt Lizára, melynek lényege, hogy Higgins, a megrögzött agglegény pár hét alatt az erős tájszólással és rossz grammatikával beszélő, közönségesen viselkedő lányból tökéletes „nyelvi megjelenésű” hölgyet farag. Megszokott öltözékének elvesztése, illetve a nyelvi órák lelketlen szigora nem kevés megaláztatással jár a lány számára, amit azonban a zene és a Shaw-i szellemesség rendre fel tud oldani. (A darab szövegkönyve csak lényegtelen elemekben tér el a Shaw-i műtől.) Oldás lehet az is, hogy a nézőtér együtt szurkol a lánynak, akár Higgins ellenében is, hogy sikerüljön felnőnie a túlzottan is nagy feladathoz, hiszen ha győz, győzelme valójában a professzor fölötti győzelem, tudatában annak, hogy átváltozása nem kevés áldozattal és személyiségének a részbeni feladásával jár. És Liza győz, egy egész úri társaságot sikerül „megtévesztenie” azzal, hogy ő született úrinő, egy igazi lady. De a győzelemből Higgins nem kíván részt adni neki, saját magának kebelezi be a sikert. Liza megérti, hogy ő csak egy emberi kísérlet tárgya volt, ezért elhagyja a professzor házát. Ekkor azonban Higginsnek is szembe kell néznie egy átváltozással: a megrögzött agglegény a nyelvórák során beleszeretett Lizába – az „általa formált nőalakba”. Liza végül visszatér hozzá (a Shaw-i megoldástól itt tér el leginkább a darab, a drámaszerzőnél ugyanis anyjához menekül vissza a lány), és boldogan omlik az agglegény karjába, akibe a tanórák során ő is beleszeretett.

Hogy minek köszönheti ez a darab példátlan sikerét? Talán, hogy a szövegkönyvet író Alan J. Lerner lényegében megtartja a fanyar Shaw-i színpad- és nyelvkezelést, így kerüli el, hogy cukrozottá váljék a történet. Ehhez a fanyarsághoz adja hozzá remek zenéit Frederick Loewe; a musicalben megszólaló dalok egytől egyig telitalálatok.

Szövegét és verseit írta: Alan Jay Lerner
Zenéjét szerezte: Frederick Loewe
Versek: G. Dénes György Kossuth-díjas
Fordította: Mészöly Dezső

George Bernard Shaw színművéből és Gabriel Pascal “Pygmalion” c. filmjéből adaptálva,
az eredeti produkció rendezője: Moss Hart
A Színház a MY FAIR LADY c. musicalt a Tams-Witmark Music Library, Inc. (560 Lexington Avenue,
New York, NY 10022) céggel kötött szerződés alapján mutatja be.

Szereposztás:

Henry Higgins:Kautzky Armand
Pickering ezredes :Bartus Gyula
Eliza Doolittle, virágáruslány:Papp Barbara
Mrs. Higgins: Somfai Éva
Mrs. Pearce, Higgins házvezetőnője : Fodor Zsóka
Alfred P. Doolittle, csatornatisztító: Katkó Ferenc
Freddy Eynsford-Hill: Balázs Csongor
Mrs. Eynsford-Hill: Nagy Erika
Harry : Ragány Misa
Jamie: Dorogi Péter szh.
George, kocsmáros: Hodu József
Lord Boxington: Árdeleán László
Lady Boxington : Galambos Hajnalka
Charles, komornyik: Szabó Zoltán szh.
Első csavargó – komorna :Gábor Anita
Második csavargó: Lévai Attila
Harmadik csavargó: Árvavölgyi Patrik