zenés történelmi játék a Békéscsabai Jókai Színház előadása

100 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én a Párizs melletti Versailles-i királyi kastélyt övező hatalmas park Grand Trianon nevű palotájában az első világháború győztesei által diktált békeszerződés megpecsételte a magyarság sorsát. A történelmi Magyarországot megcsonkították, területének több mint kétharmadát és Horvátországot, valamint a magyar nemzetiségű lakosságának közel egyharmadát veszítette el. A majd 19 milliós európai középhatalomból nyolcmilliós lakossággal sem rendelkező kis állam jött létre.            

Ma már június 4-e nem csupán a fájdalmas emlékezés dátuma, hanem 2010 óta a Nemzeti Összetartozás Napja. Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

A századik évfordulón a történelmi ismeretek felelevenítésén, az emlékezésen túl a zenés produkció közös gondolkodásra hívja a nemzet megmaradásáért, közösségünk felemelkedéséért tenni akaró honfitársainkat.

A folkzenei elemekkel átszőtt szimfonikus hangszerelésű rockopera zeneszerzője Koltay Gergely, a Kormorán együttes vezetője.

Szereposztás:

Zene és dalszöveg: Koltay Gergely, Kormorán Írta: Koltay Gábor
Főszerkesztő Horthy Miklós Bartus Gyula Jászai Mari-díjas
Újságíró Apponyi Albert Tege Antal
Idős férfi Karinthy Frigyes/Székely ember Katkó Ferenc
Idős asszony/Tekintetes asszony Nagy Erika
Apa Márai Sándor Beszterczey Attila
Anya Székely asszony Liszi Melinda
Fiatal fiú/Szomszéd férfi Puskás Dániel
Fiatal lány/Szomszédasszony Csonka Dóra
Anarchista férfi Gerner Csaba
Fiatal költő Czitor Attila
Felvidéki menekült asszony Veselényi Orsolya
Rabbi/Fiatalember Ormándy M. Keve
Károlyi Mihály/Kós Károly Nagy Róbert
Klebelsberg Kuno/Családi barát Lévai Attila
Tiszteletes asszony Galambos Hajnalka
Rikkancs 1. Szász Borisz
Rikkancs 2. Laszkó Viktor
Lány Kiss Viktória
Fiú Miszlai Márton
Gyerekek Mlinár Pál Bence, Mlinár Balázs
valamint a Narrátor szerepében Dariday Róbert

Közreműködnek: Fazekas Döníz, Gulácsi Réka, Lehoczki Orsolya, Móricz Bence, Fekete Levente, Nagy Balázs, Nagy Endre, Bartus Botond szh.,Berndt Richárd szh.,Borák Péter szh., Fűri Fanni szh. Kristály Alexandra szh.,Tamási Panna szh., Trabach Veronika és a Viharsarok Táncszínház táncosai: ifj. Mlinár Pál, Mlinár Péter, Mlinár Zsuzsa, Földes Roxána, Gáspár Bendegúz, Göcző Petra, Kiss Anna, Oláh Dániel, Tóth Luca, Vig Péter

Súgó: Roszik Ivett Ügyelő: Szepsi Szilárd
Díszlettervező: Igaz-Juhász Katalin Jelmeztervező: Vesztergombi Anikó
Korrepetítor: Galambos Hajnalka Zenei vezető: Koltay Gergely
Koreográfus: ifj. Mlinár Pál
Rendezőasszisztens: Sallai Zsóka
Rendező: Koltay Gábor Balázs Béla-díjas, Érdemes Művész

a Gyulai Várszínház, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös produkciója

(esőnap: június 19.)

A kiszolgáltatottak tragikomédiája

A háború tombolása közepette az idilli Mátraszentannán élő Tót családhoz egy nap beállít az orosz fronton harcoló fiuk parancsnoka. Az őrnagy idegzetét súlyosan megrongálták a harctéri hónapok, ezért Tótéknál töltené kéthetes szabadságát. Ám hogy addig se tétlenkedjenek, dobozolásra kényszeríti a családot. És Tóték éjjel-nappal dobozolnak, hogy a vendég kedvében járjanak. Abban reménykednek, hogy a fiuk az őrnagy jóindulatának köszönhetően kedvezményekben részesül a fronton. Tóték egyre fogyó lelkesedéssel dobozolnak, végül megölik az őrnagyot, nem is sejtve, hogy áldozatuk is, a gyilkosság is teljesen hiábavaló – és abszurd. A falu postása ugyanis nem kézbesíti ki a rossz hírt közlő leveleket, így azt sem, amiben a Tót fiú halálhíre áll.

„1943. január 13-án a Don-kanyarban elkezdett lefelé görögni az a szikla, amellyel a magyar hadsereg sziszüphoszi sorsa elvégeztetett. Egy barátom, Cseres Tibor, aki ugyanezt megélte, kifejtette egyszer, hogy ezt a háborút magyar írónak lehetetlen megírnia. Ebbe a gondolatba nem tudtam beletörődni. Hatvanezer ember fagyott meg ott, abban az aknatűzben, a jeges szélben, a hóban. Az, hogy én élek, a valószínűségnek egészen kicsike töredéke csak. Talán ezért van az, hogy az ő telük, az ő sorsuk azóta sem hagyott megnyugodni.”

Szereplők:

Őrnagy Trill Zsolt
Tót Tóth László
Tótné Szűcs Nelli
Ágika Polyák Anita e. h.
Postás Rácz József
Tomaji plébános Sőtér István
Cipriáni professzor Ferenci Attila
Gizi Gézáné Béres Ildikó/Fornosi D. Júlia
A lajt tulajdonosa Varga József
Lőrincke Szabó Imre
Elegáns őrnagy Ivaskovics Viktor/Szilvási Szilárd
Jelentős történelmi figurák: Ferenci Attila, Kristán Attila, Gál Natália, Vass Magdolna, Orosz Ibolya, Orosz Melinda

Díszlet: Olekszandr Bilozub

Jelmeztervező: V. Csolti Klára

Dramaturg: Kozma András

Rendező: Vidnyánszky Attila

Karsai J. András színész, énekes-dalszerző, pantomimművész zenés estje

Házigazda: Babák Mihály, Szarvas Város polgármestere

MESÉK AZ OPERETTRŐL Az operettek egy tenor (Bonviván) szerepein keresztül. Az előadásban máig hallható örökzöld slágerek és dallamkuriózumok csendülnek fel, melyeket olyan nagyszerű zeneszerzők jegyeznek, mint Kálmán Imre, Lehár Ferenc,Eisenmann Mihály, Márkus Alfréd, Ábrahám Pál, Fényes Szabolcs. A cím már önmagában is beszédes. Korszakok, divatok jöttek – mentek, de az operett hál’ istennek maradt. Sőt, joggal állíthatjuk: a magyar operett világsiker, kelendő export cikk lett! Reméljük a jövőben is eltalál a közönséghez a kellemes, fülbemászó operett muzsika. Az előadás felhőtlen szórakozást kínál. 

Dal lista Huszka: János vitéz – Kukorica Jancsi Huszka: János vitéz – A kulacsom kotyogós Huszka: Mária Főhadnagy – Nagy árat kér a sors Lehár: Víg Özvegy – Daniló belépő Lehár: Cigányszerelem – Vad cigánylegény Lehár: A mosoly országa – Barackfa dal Kálmán: Csárdáskirálynő – Jaj, cica Kálmán: Cirkuszhercegnő – Mr.X belépő Kálmán: Marica Grófnő – Hej, cigány Szirmai: Mágnás Miska – A nő szívét ki ismeri Márkus Alfréd: Meseautó Fényes: Emmy – Szeressen egy kicsikét Kálmán: Csárdáskirálynő – Húzzad csak… 

a Zentai Magyar Kamaraszínház előadása

„Kedves fiatal közönségünk, kedves gyerekek! Szülők, nagyszülők, pedagógusok!

Nagy boldogság számomra, hogy Zentán bemutatkozhat tündérlányom, Míra.

Igaz szóval megírt szép mesét láttok most.

Holnemvolt országot nagy veszély fenyegeti, az ország folyóit, forrásait , tavait a kapzsi király gonosz tanácsadója segítségével arannyá akarja változtatni. De nagy ára van ennek a gazdagságnak, az élővilág pusztulása. Hoppá!

Ráismerünk a mi saját gondjainkra is?  Szennyezett vizeink, pusztuló állataink jajszavára?  Bizony lehetséges.

De ne féljetek, Míra, a király lánya meg akarja menteni a természetet. Akárcsak mi mindannyian, sokat tehetünk érte, hiszen szeretjük, életünk legfőbb táplálója.

Figyeljetek csak, mi fog történni? Sok bonyodalom, árulás, önzés, kapzsiság után a vizek  fellázadnak…. Azonban végül Mírának sikerül megfékezni a gonoszt és a világban helyreáll a rend.

Legyen így a valóságban is! Segítsetek Ti is, figyeljetek a fákra, virágokra, a folyókra, a patakokra, a tavakra, a gyönyörű természet kincseire. Vigyázzatok rájuk odakünn! És most jól szórakozzatok idebenn, a színház varázslatos világában.”

(Hedry Mária)

„Holnemvolt országban nagy a baj. Kiirtják az erőket, kizsákmányolják a természetet, pusztul az egész birodalom. De Holnemvolt ország királya ezt nem látja. Nem rossz ember, de sajnos nagyon kapzsi. És ráadásul még az a gonosz Lodovico varázsló is egyfolytában ármánykodik. Vajon megmenekülhet a világ? Ez egy ökomese. Sok humorral, tánccal, zenével. De azért fontos üzenettel is: nem csak Tündér Míra tündér, hanem mindenki az, aki védi a természetet.”

(Krizsán Szilvia)

Szereposztás:

Tündér Míra Verebes Judit
Orsolya, Tündér Rózsa, Kút Székely Bea
Lodovico Nešić Máté
Király Virág György
Jankó, Danika Szilágyi Áron
Tóbiás, Danika Dévai Zoltán
Tó, folyó hangja Bába Lujza
Tenger hangja Krizsán Szilvia (Sterija-díjas)

Zenéjét szerezte és hangszerelte: Klemm Dávid; Dalszövegek: Lénárd Róbert; Díszlet- és jelmeztervező: Janovics Erika; Koreográfus: Tomin Kis Anikó, Samardžić Eleonóra; Rendező: Krizsán Szilvia (Sterija-díjas).

musical – a Békéscsabai Jókai Színház előadása

esőnap: június 27.)

jelelt előadás

A hatvanas évek elején ki – majd visszadisszidál egy tipikusan angyalföldi család: Fenyőék. A fiatal Mikibe eddigre mélyen beleívódott mindaz, ami egy tizenévesnek Amerikát jelentheti: a rágó, a Marlboro, a hawaii ing, a Ballantines és mindenek előtt a rock and roll. A kinti élmények és egy megszállott lemezgyűjtő rádióműszerész hatására elhatározza: zenekart alapít. Cipős dobozból, éjjeli szekrényből erősítőt eszkábálnak, s már nem is kell más, csak néhány jó haver, hogy a Szent István parkban, a Fémmunkás próbatermében, a Tisza utcai utcabálon feldübörögjön a Viva rock and roll. És létrejött a Hungária. Számaikban Angyalföld csodálatos metamorfózison megy át: fényárban úszó utcáin kifényesített Chevyk hasítanak, a szél pálmafákat ráz, és minden utcasarkon hotelek, bárok várják a betérő jampikat…

Szereposztás:

Ricky Ormándy M. Keve
Jerry Lee Lewis Nagy Róbert
Bigali, elvtárs, polifunkcionárius Csomós Lajos
Anya Vidovenyecz Edina / Nagy Erika
Apa Csurulya Csongor / Tomanek Gábor
Vera, nem csak egy csaj a sok közül Kiss Viktória
Marina, Röné csaja Király M. Alexandra
Gretchen, NDK-s cserediáklány Csonka Dóra / Kristály Alexandra
Röné, a csókkirály, gitáron Puskás Dániel / Lévai Attila
Hella, a baráti NDK-ból Nádra Kitti
Sampon, a Figaro együttes frontembere Lévai Attila / Kopanyicza András
Kis Nyírő, önkéntes technikus Szász Borisz
Miklós Rudi, a cukrász, dobon Laszkó Viktor
Csipu, szaxi Berndt Richárd szh.
Tripolisz, bass Bartus Botond szh.
Duci Juci Márki Szabina
Rendő Borák Péter szh.
Műsorveze Sallai Zsóka
Soltinszky Juci Lehoczki Orsolya
Munkások: Árgyelán Tibor, Molnár Tamás
Kar: Balley Ingrid szh., Borszéki Krisztina szh., Hecker Kíra szh.,Kinther Nikolett szh., Szalai Brenda szh.

Tánckar: a Viharsarok Táncszínház táncosai – Földes Roxána, Fazekas Döníz, Gáspár Bendegúz, Kiss Anna Borbála, Mlinár Péter, Mlinár Zsuzsa, Oláh Dániel, Sefkovics Máté, Tóth Luca, Vig Péter

Súgó: Kristály Alexandra szh. Ügyelő: Szepsi Szilárd  

Díszlettervező: Egyed Zoltán Jelmez: Kiss Kata

Korrepetítor: Galambos Hajnalka Zenei vezető: Rázga Áron

Koreográfus asszisztens: Lehoczki Orsolya

Koreográfus:Kerekes Judit

Rendezőasszisztens:Sallai Zsóka

Rendező: Halasi Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész

Ősbemutató

romantikus retró-komédia 2 részben az egri Gárdonyi Géza Színház előadása

(esőnap: június 28.)

Tóth-Máthé Miklós az „Ady-arcú színész” – így emlegették őt, a későbbi írót, színészberkekben a hatvanas években, mert kísértetiesen hasonlított a költőóriáshoz. A világot jelentő deszkákon eltöltött évtized után a jelmezeket írótollra cserélte, és nagyszerű író, drámaíró bontakozott ki a valamikori színészből. Történelmi drámáit sorra mutatták be színházaink, elsősorban a debreceni Csokonai Színház. Színész-vérét, érzületét azonban egész életében megőrizte. Számtalan kacagtató novella őrzi színészéveinek vidéki színházakban szerzett tanulságos emlékeit. „Tapshoz kérem a szereplőket” c. kötetében gyűjtötte egybe színházi témájú történeteit, melyek szereplői, a színházi szereposztásokból kimaradhatatlan figurák, úgynevezett beszélő, jellemtükröző neveket kaptak: Törzstagi, Televényi és a „nagy színész”, Perc Adorján.

Az Aranyrandevúban – melyet műfajilag romantikus retró-komédiának kereszteltem el – Perc Adorján, a „nagy jellemszínész” érzelmi hullámvasút-utazását kísérhetjük nyomon, életének kiválasztott, elhagyott és őt elhagyó szerelmi állomásai között.

Az epizodista „kis színész” barát, Kopáros Döme asszisztálásával, életének öt, meghatározó szerelmével több évtized után találkozik lakásán, azonos időpontban megadott, hangulatos „aranyrandevú” keretében.

A cselekmény során azt is megtudjuk, hogyan alakul ki a „nagy színház” Lear király előadásának szereposztása.

Szereposztás:

Perc Adorján Blaskó Balázs (Jászai-díjas)
Selyem Natália Saárossy Kinga (Jászai-díjas)
Kelemen Diána Raikovich Viktória
Kopáros Döme Tóth Levente
Bondorosi Ferdinánd Tunyogi Péter
Palánki Vilma Dér Gabi
Várnai Bea Juhász Róza
Kamarás Zenóbia Dimanopulu Afrodité
Forgács Mirella Ivády Erika
Fehér Gyopárka Babócsai Réka
Kelemen Gyula Baráth Zoltán
Sárosi Kálmán Lisztóczki Péter
Pálnagy Péter Balogh András

GG Tánc Eger

Emődi Attila, Fodor Sára, Forczek Janka, Martina Tizzi, Novák Laura, Plita Márk, Suba János, Szalai-Bordás Ádám

Rendező Blaskó Balázs (Jászai-díjas)

Díszlet Székely László (Kossuth –és Jászai-díjas érdemes művész, a Nemzet Művésze)

Jelmez Harák Judit

Ügyelő Hódosi Ildikó

Súgó Szecskó Andrea

Dramaturg/rendezőasszisztens Lázár Rita

Duna Művészegyüttes

Makovecz Imre emlékére

Nemzeti Táncszínház

„…a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….”

Ipolyi Arnold

A Héttorony legenda szimbolikája számos alkalommal feltűnt a magyar kultúrtörténetben. Számunkra a Kárpát-medence népi műveltsége, kollektív emlékezete és kreativitása, valamint, a nagy elődök szellemi hagyatéka jelentik azt a kincset, amit a Héttorony magában rejt Bécs, Kassa, Munkács, Brassó, Újvidék, Zágráb és Maribor tornyai ölelésében. E kincsek között találjuk Makovecz Imre életművét is.

1992-ben épült fel Makovecz Imre világraszóló Magyar Pavilonja a Sevillai Expón, amely szinte azonnal nemzeti jelképpé vált. A pavilon zenéjét Kiss Ferenc szerezte. A mintegy 20 perces zenei anyag a magyar világzenei élet kiemelkedő alkotása. Ebből született meg a későbbiekben a Héttorony hangjai című album.

Táncelőadásunk Kiss Ferenc zenéjére épülve kíván emléket állítani Makovecz Imre szellemi hagyatékának.

Előadja: Duna Művészegyüttes

Zeneszerző, zenei rendező: Kiss Ferenc

Zenei szerkesztők: Novák Péter, Küttel Dávid

Jelmeztervező: Túri Erzsébet

Látvány: JuZso

Koreográfusok: Appelshoffer János, Fitos Dezső, Foltin Jolán, Horváth Zsófia, Kocsis Enikő, Mihályi Gábor

Tánckarvezetők: Bonifert Katalin, Soós Gyula András

Rendező-koreográfus: Juhász Zsolt

Külön köszönet Csernyus Lőrincnek és a Makovecz Imre Alapítványnak.

Támogatók: EMMI, Nemzeti Táncszínház, Kultúrpart

Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg.

színpadi változatot írta: Szőke Andrea

az egri Gárdonyi Géza Színház előadása

A széttáncolt cipellők a Grimm-mesegyűjtemény egy klasszikus darabja. Tervezett előadásunk különlegességét az adja, hogy ötvözzük benne a gyermekszínházat a táncszínházzal, és e kettő elegyéből születik meg a mű, mely a mese lelkületéhez hűen csupa zene és tánc.

Nehéz, ugyanakkor szép feladat ebből a meséből, izgalommal teli kísérletezés eredményeként valami újszerűt, egy mai, érthető, befogadható színházat csinálni. Olyan előadást, amit az óvodás és iskolás gyerekek egyformán megértenek, és ha más-más olvasatát is, de magukkal viszik az élményt, amit a színház, mint művészeti alkotás számukra adhat.

Reményeink szerint a GG Tánc Eger és a Babszem Jankó Gyermekszínház koprodukciója épp ilyen különlegességet kelt életre, a klasszikus gyermekszínházi keretek között, de korunk formanyelvén. Az előadás alapvető hangulati eleme és meghatározója a zene, valamint a tánc, melyet majd Topolánszky Tamás Harangozó-díjas, érdemes művész álmodik színpadra. Váltakozva szólal meg benne a mazurka, a csárdás, a polka, vagy éppen a keringő.

Ez az elképzelés jól illik abba a vonulatba, melyet a Gárdonyi Géza Színház közel tíz éve folytat, a gyermekelőadásokba tudatosan emelve be a klasszikus zeneirodalom egy-egy darabját, hogy azt egyféle színházi szimbiózisban tárja a közönség elé.

Szereposztás:

Möszijő Plié, tánc- és illemtanár Lisztóczki Péter
Rondó, király Balogh András
Herr Spicc, generális Fehér István
Habanera, dadus Nagy Adrienn
Szonáta, nagymama Dér Gabriella
Kasztanyetta, nevelőnő Klepács Andrea
Adaggio, királyi cipész Sata Árpád
Piruetta, királylány Misurák Tünde
Tütü, öltöztetőnő Szél Anikó
Rubato, cipészinas Szőke Olivér
Staccatto, őr Suba János/Horváth Bence/Szalai Bordás Ádám

GG Tánc Eger

Czvikli Fanni, Fodor Sára, Forczek Janka, Martina Tizzi, Novák Laura, Emődi Attila, Gioele Del Santo, Horváth Bence, Plita Márk, Suba János, Szalai-Bordás Ádám

Rendező Baráth Zoltán

Koreográfus Topolánszky Tamás (Harangozó-díjas, érdemes művész)

Díszlet Dósa Csilla

Jelmez Kovács Tímea

Játéktér Baráth Zoltán

Szcenika Engler Imre

Ügyelő Ujhelyi Réka

Súgó Szecskó Andrea

Rendezőasszisztens Ivády Erika

Zenei szerkesztés Baráth Zoltán

Koreográfus asszisztens Emődi Attila

CircusTheatrum előadása

A CircusTheatrum Szentivánéji álmodók című előadásában William Shakespeare klasszikus színpadi műve elevenedett meg cirkuszi légkörben. A workshop-előadás első hallásra talán meghökkentő kereszteződése a különböző előadó-művészeti ágaknak; a színháznak, a cirkusznak, a zenének és a táncnak.  Shakespeare újraértelmezett mítoszában a klasszikus cirkuszművészet komplex módon használta fel és ezáltal építheti tovább a színpadi dramaturgia, a zenés színház valamit a táncművészet eszközeit és elemeit. Ez a sokszínű eszközrendszer különleges összművészeti produkcióvá ötvöződött a BIAK tehetséges diákjainak és kreatív tantestületének hála.

A Kovács Gábor Dénes dramaturg és rendező, valamint Romhányi Áron zeneszerző által életre hívott történet az álom és az ébrenlét határmezsgyéjén táncol, amibe az alkotók beszippantották a közönséget is, akik perceken át tartó vastapssal hálálták meg az élményt.

zenés komédia a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház előadása

esőnap: július 4.

Fordította: Téli Márta

A dalszövegeket fordította: Gebora György

Ötvenkét nővér arccal a mérgező levesében! Így talál rájuk egy balul elsült gombavacsora után a zárdába visszaérkező öt apáca, akik egy Bingo-party miatt maradtak le az „utolsó vacsoráról”. Elhatározzák, hogy a hirtelen megboldogult nővéreket méltó körülmények között búcsúztatják el. A temetéshez azonban rengeteg pénzre van szükség. Egy sugallatnak engedve vallásos témájú képeslapok gyártásába fognak. És bár a vállalkozás jól megy, az összeg így sem teljes. Végül egy adománygyűjtő előadást szerveznek, ahol ők maguk lépnek színpadra.
A show egyszerűen mennyei, és közben arra is fény derül, hogy bár született apácák, mégis mindegyikük színpadra termett. És hogy összejön-e a pénz a sziporkázó zárdahumorban bővelkedő misszió végére? Az csakis az oltári társaságon múlik, mert ők a végsőkig zengik: „a színpad szent varázs!”

Szereplők:

Mária Regina nővér: Vándor Éva/Jászai Mari-, Zenthe- és Vastaps-díjas
Mária Huberta nővér: Kökényessy Ági/Vastaps-díjas
Mária Roberta nővér: Németh Anna
Mária Amnesia nővér: Simon Kata
Mária Lea nővér: Házi Anita

Rendező: Kökényessy Ági/Vastaps-díjas

Dramaturg: Deés Enikő

Koreográfus: Ullmann Krisztina

Korrepetitor: Ligeti Éva

Díszlet- és jelmeztervező: Pallós Nelli

Rendezőasszisztens: Gyetvai Viktória, Berki Dzsenifer Krisztina

a Kecskeméti Nemzeti Színház előadása

(esőnap: július 3.)

Fordította: Hamvai Kornél

A dúsgazdag, de már idős, vélt és ráerőltetett betegségekkel küzdő Jonathan Hardcastle komoly összeget szándékozik egy volt üzlettársa fiának, Billynek ajándékozni azzal az egy feltétellel, hogy a fiún kívül ne legyen más örökös a láthatáron. Billy és „festői ügyvédje” éppen akkor jelennek meg, amikor a Hardcastle-rezidencián egy születésnapi összejövetel készülődik, mely alkalom ezúttal nem szűkölködik meglepetésekben. Bár a családi hadszíntér önmagában is katasztrófaövezet, ezen az estén még eszeveszettebb ámokfutás indul a szóban forgó pénzösszegért. Mindenki mozgásba lendül, hiszen a leleményesség nem ismer se lehetetlent, se tréfát; nem úgy, mint a darab szerzői.

Ray Cooney bohózatai a klasszikus angol vígjátékhagyományt követik, a rá jellemző virtuóz cselekményvezetéssel, a különböző félreértések és helycserék már-már az abszurditásig való eltúlzásával, a szálak végletes összekuszálásával. Szerzőtársa ezúttal Tony Hilton színész és író, aki szintén a műfaj jelentős képviselője.

Billy Hickory Wood Járai Máté
Charlie Fazakas Géza
Jugg Ferencz Bálint
Winnie Jankovics Anna
Cynthia Horváth Alexandra
Jonathan Hardcastle Varga Zoltán
Amy Hardcastle Danyi Judit
Piper Hegedűs Zoltán
Clifton Koller Krisztián
Szereplő Bacsa Norbert, Puskás Gyula

Rendező Szerednyey Béla

Díszlettervező Rákay Tamás

Jelmeztervező Kovács Yvette Alida

Zenei konzultáns Weil Róbert

Koreográfus Frigyesi Tünde

Súgó Ba Éva

Ügyelő Domján Sándor

Rendezőasszisztens Frigyesi Tünde

 – válogatás Heltai Jenő, Nagy Lajos, Karinthy Frigyes, Örkény István verseiből – Tomanek Gábor – Nagy Erika – Szabó Lajos

 a Hódmezővásárhelyi Helyörségi Fúvószenekar

a Békéscsabai Jókai Színház előadása 

mesejáték

ősbemutató – az „Egy vérből…” gyermek- és ifjúsági drámapályázatból

Rendező: Herczeg T. Tamás

Tihany, a visszhang, kiszabadul a sziklából, és elmegy Balaton királyhoz, hogy feloldja az átok alól, s ne kelljen többé visszhangként élnie.

Balaton király nem tudja ezt megtenni, mert ereje elfogyott: királyi palástját egy száz évvel ezelőtt támadt viharban szétszaggatták és elhordták a vízimanók, mert nem akarták, hogy egyedül uralkodjon a vizek felett. A köpeny megmaradt közepe a mai Magyarországot formázza. Tihany küldetése, hogy segítőtársaival visszaszerezze és visszavarrja a leszakadt köpeny-darabokat. Mind a négy égtáj irányába elindulnak és szerencsét próbálnak a vízimanók országaiban. Hogy mi történik, ha a hiányzó darabokat már nem szerezhetik vissza – vajon megtalálják-e a leszakadt részek értékeit, és azokkal meg tudják-e gyógyítani Balaton királyt… Erről szól Tihany Tündér meséje zenével, kalandokkal, magyar népdalokkal, amelyek néha varázsigeként is működnek!

Tihany tündér Papp Barbara
Szürke gém Ormándy M. Keve
Prológus, vihar, lepke Szőke Pál
Déli Fővízimanó Beszterczey Attila/Kopanyicza András
Dioptria, vízimanó Szabó Lajos
Balaton király Hodu József
Füred, a király fia Kopanyicza András
Boglár, a király idősebb lánya Márki Szabina
Rába manó Király M. Alexandra
Vödrös, vízimanó Laszkó Viktor
Keleti Fővízimanó Borák Péter III.szh.
Északi Fővízimanó Berndt Richárd III.szh.
Lelle, Balaton király fiatalabb lánya Kintner Nikolett II.szh.
Pók, segédmanó Balley Ingrid II.szh.
Arany, kecske, Aranyka, segédmanó Borszéki Krisztina II.szh.
Bátor, kecske, Bátorka, segédmanó Hecker Kíra II.szh.
Segédmanó Szalai Brenda II.szh.
Köpeny hangja Mészáros Mihály

Súgó: Berndt Richárd III.szh.

Ügyelő: Szepsi Szilárd

Dramaturg: Zalán Tibor

Díszlet- és jelmeztervező: Nagy Viktória

Zene: Tóth Péter Érdemes-művész

Koreográfus: Kerekes Judit

Korrepetítor: Rázga Áron

Rendezőasszisztens: Márki Szabina

Rendező: Herczeg T. Tamás

Történelmi musical a Magyar Történelmi Színház, a Magyarock Dalszínház, a komáromi Jókai Színház, az Esztergomi Várszínház és a Békéscsabai Jókai Színház előadása

esőnap: július 12.

A drámai konfliktusokat, látványos csatajeleneteket, személyes drámákat, az útkeresést előtérbe helyező zenés darab a magyar sors örökké visszatérő kérdését boncolgatja. Melyik az igazabb út? Mit tehet egy vezető egy kiélezett helyzetben? Hogyan ítélhető meg egy áruló tevékenysége? Végsőkig, az utolsó csepp vérig kell harcolni, vagy tárgyalni kell a jövő reményében? Ezek mellett a legnagyszerűbb emberi érzés, a szerelem mindenható erejét mutatja meg, melyre a mai világunkban ha lehet még nagyobb szükségünk van, mint bármikor.

Szereposztás:

Ocskay László, kuruc brigadéros, majd császári generális Csiszár István
Szunyoghy Ozmonda, grófnő Kuczmann Ágnes
Tisza Ilonka, Ocskay hitvese Csonka Dóra
Csajághy Márton, hadvezér, Tisza Gábor barátja Sipos Imre
Bercsényi Miklós, a magyar hadak fővezére Mészáros Árpád Zsolt
Tisza Istvánné Zsuzsanna, nagyasszony, Ilonka anyja Xantus Barbara
Jávorka Ádám, II. Rákóczi Ferenc titkára Puskás Dániel/Geri Tamás
Pálffy János, bán, császári hadvezér Laklóth Aladár
Heister, a császári hadak fővezére P. Petőcz András
Vak Bottyán, császári majd magyar generális Beszterczey Attila
Ocskay Sándor, Ocskay öccse, kuruc vezér Ondrik János
Sárody Vencel, áruló hadvezér, a bécsi Fehér Angyal kocsmárosa Csurulya Csongor
Tormássy László, Tiszáné nagybátyja Makrai Pál
Marci, Tisza Gábor szolgája Gieler Csaba
Lengyel Magdolna, magyar nagyasszony Bodnár Vivien
Augustin, bécsi dalnok Krnčan Milan
Kasza, a Tisza udvarház szolgája Mészáros Tamás

Közreműködik a Viharsarok Táncegyüttes, Magyarock Dalszínház társulata, gyalogos, lovas és tüzér katonai hagyományörzők

Jelmez: Kemenes Fanni

Színpadi mozgás, verekedés: Gyöngyösi Tamás

Koreográfus: Bakó Gábor

Társrendező-producer: Vizeli Csaba

Rendező: Seregi Zoltán

operett a Magyar Zenés Színház előadása

esőnap: július 11.

Egy Kolozsvárhoz közel fekvő birtoknak Marica grófnő a tulajdonosa. Gazdatisztje, a tönkrement Tasziló gróf. Marica egy szerelmi csalódást követően, feldúltan érkezik meg a birtokra. A grófnő már unja a társaságbeli férfiakat, mind csak a pénzét akarja. Hogy kérőit elriassza, kitalálja, hogy van egy Zsupán Kálmán nevű vőlegénye, aki történetesen gróf. Csakhogy tényleg létezik egy mulatságos figura, akit így hívnak. Kisvártatva meg is jelenik, és mindent összekavar. Mindeközben egy cigánylány megjósolja Maricának, hogy nemsokára gazdag, nemesi származású vőlegénye lesz. Marica így inkább a kastélyában marad, mert így nincs veszélynek kitéve.

Tasziló beleszeret Maricába, és ezt megírja egy barátjának. Marica a levél alapján rájön, hogy egy elszegényedett mágnás a gazdatisztje, ezért a társaság előtt hozományvadásznak nevezi. Majd persze felismeri, hogy Tasziló az ő érdekeit szolgálja, de ekkor már úgy tűnik, minden hiába.

Szerencsére Tasziló nagynénje, egy bájos öreg hercegnő is tudomást szerez a történtekről, és mindent helyrehoz. Marica és Tasziló boldog pár lesznek, eközben pedig Liza és Zsupán is szerelembe esnek.

Szereposztás:

Marica grófnő Vörös Edit
Török Péter Domoszlai Sándor
Zsupán báró Kovács Szilárd
Liza grófnő Simon Boglárka
Dragomir Bozsó József
Lotti Balázs Andrea
Cecilia Kállay Bori – Érdemes művész
Kudelka Kokas László
Alfréd inas Lénárt László
Manja Király Valéria

Közreműködik Dunakeszi Szimfonikus Zenekar Vezényel: Farkas Pál

Koreográfus Kiss Krisztina

Rendezte Bozsó József

A NAGY OLVASÓPRÓBA – ZENE ÉS SZÖVEG

A három Baradlay fivér, Ödön, Richárd és Jenő történetében a függetlenségére törekvő magyar nemzet, a családi, a baráti és bajtársi kapcsolatokat mindenekfelett tisztelő magyarok és az igaz szerelem legyőzhetetlensége mutatkozik meg. Jókai Mór regénye, A kőszívű ember fiai a reformkortól a kiegyezésig ível, a Kőszívű – A Baradlay-legenda nagyobb történelmi kitekintésre vállalkozik. A Baradlay testvérek lenyűgöző, kalandos és romantikus történetén itthon eddig még sosem látott látványvilág és különlegesen szép dallamok vezetik végig nézőinket. A darab szerzői Szente Vajk, Galambos Attila és Juhász Levente, rendezője Szente Vajk, producere Szabó László.

A Kőszívű – A Baradlay-legenda – A NAGY OLVASÓPRÓBA – ZENE ÉS SZÖVEG előadás során a darab színészei eléneklik, elmondják a teljes darabot, tánckoreográfia és színpadi mozgások nélkül, de látványos kiállításban és teljesen élő hangzás mellett.

Szereplők

Baradlay Kazimirné   Polyák Lilla
Baradlay Ödön  Ember Márk
Baradlay Richárd  Fehér Tibor
Baradlay Jenő  Veréb Tamás
Lánghy Aranka Katona Kinga
Liedenwall Edit   Kovács Gyopár
Plankenhorst Antoinette  Náray Erika
Plankenhorst Alfonsine Kováts Vera
Rideghváry Bence  Feke Pál
Tallérossy Zebulon Szerednyey Béla
Pál úr Barabás Kiss Zoltán
Palvicz Ottó  Berettyán Sándor
Ramiroff Leonin Pásztor Ádám
Haynau tábornok  Nagy Sándor
Erzsébet királyné  Miklósa Erika/Német Nagy Johanna

Szövegíró: Galambos Attila                         

Zeneszerző: Juhász Levente

Író, rendező: Szente Vajk

Producer: Szabó László

az Akrobata duó előadása

A /CÍM/ a teremtést és az emberiség történetét bemutató, a hagyományos és modern újcirkuszt ötvöző különleges akrobatikus előadás. A show művészei, Kodák Anna akrobata-legtornász és Zsilák Olivér, a 2013-as Porond Csillaga-díjjal kitüntetett zsonglőr. Anna és Olivér nemcsak a munkában, hanem az életben is egy párt alkot és több, mint 10 éve kápráztatják el különböző produkcióikkal a közönséget. 2018-ban állították színpadra e nagyobb lélegzetű, önálló műsorukat, melyben rendezőként, látvány- és jelmeztervezőként is bemutatkoztak. A különleges produkció töretlen sikerrel szerepelt már szerte a világban, több ezren látták már.

Csurulya Csongor – Vidovenyecz Edina – Lénárt László

Az Arany kor című irodalmi műsor, 40 percben megidézi Arany János irodalmi munkásságát és élet útját, azokon a személyeken és irodalmi művein keresztül, akik és melyek fontosak voltak az Arany-i életmű létrejöttéhez. Az előadás humort sem kímélve szemezget eme hatalmas életműből, olyan nyelvezettel amely fogyaszthatóvá tesz az amúgy száraz és unalmas irodalom órákhoz szokott diákok számára. A színészi eszköztár a megszemélyesítésnek széles skáláját alkalmazva lesz színes az anyag bemutatása, illetve nem is törekedik arra, hogy az Aranyról szóló iskolai irodalmi anyagot pótolja, hanem inkább kiegészítse, valamint szemléltesse azt. Az előadás (műsor) egy tanórát ölelne fel időtartamában, így könnyebben illesztető be az iskolai tanrendbe.

– a Turay Ida Színház előadása

vígjáték két részben a Turay Ida Színház előadása

esőnap: augusztus 9.

Lukács ügyvéd a válóperek ismert szaktekintélye. Arról lett híres, hogy minden pert megnyer. Az „ártatlan” nőt védi és a férfi hibájából mondatja ki a válást. Távollétében azonban ügyvédjelöltje egy csinos egyetemistának, Székely Klárinak adja ki albérletbe a lakás egy részét, melyről főnökének sejtése sincs. Lukács épp válni készülne csalfa feleségétől, amikor a békülni kívánó asszony pizsamában találja az egyik szobában Klárit. Fordul a kocka: immár a hűtlen feleség akar válni a férj hibájára hivatkozva. Kik mennek szét? Kik maradnak együtt? Ki válik? Kinek a hibájából? Ebből a vígjátékból Rejtő Jenő egy egész más oldalát ismerhetjük meg. De a humor a régi!

Szereposztás:

Dr. Lukács Ernő Pásztor Máté
Jolán, a felesége Bódi Barbara
Dr. Mohácsi Kurkó J. Kristóf
Székely Klára Bodor Szabina
Dr. Csobáncz Csere László Érdemes művész, Jászai Mari-díjas
Dr. Róna, Lukácsné ügyvédje Győri Péter
Teréz Sipos Judit
Ilka néni Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjas
Huzdli úr, házmester Boros Zotán
Anna nővér Szabó Anikó
Révész Mikó István Kiváló és Érdemes művész, Jászai Mari-díjas
Révészné Vanya Tímea
Méltóságos úr Karsai J. András
Radó Tóth Alex
Bíró Benkő Péter Érdemes művész, kétszeres Jászai Mari-díjas
Írnok Vass János Pál

Rendezőasszisztens: Vass János Pál

Díszlet: Szlávik István Érdemes művész, Jászai Mari-díjas

Jelmez: Darvasi Ilona

Rendező: Mikó István Kiváló és Érdemes művész, Jászai Mari-díjas

vígjáték két részben a Játékszín előadása

esőnap: július 31.

Egy szállodai szoba a helyszín, ahol két jó barát, két fiatal háziorvos fergeteges legénybúcsúra készül. Alex, a hűséges cimbora gondosan fölkészült Simon esküvője előtti utolsó kiruccanására, ám hiába az alapos tervezés, a dolgok mégsem úgy alakulnak, ahogy szeretnék. Rémes csapda tud lenni egy szállodai lakosztály, senki sem az, mint elsőre gondolni lehet róla, és minden egyre jobban gabalyodik össze… Most akkor ki kicsoda valójában, és meglesz-e vajon másnap az az esküvő? Szente Vajk íróként nemcsak a végsőkig feszíti a nevetőizmokra specializálódott bohózat kereteit, hanem föl is frissíti azt, már-már szinte a műfaj paródiája pereg a néző előtt.

Előadásunk Rejtő Jenő Hercules bonbon című írása előtt is tiszteleg.

Szereposztás:

SIMON, a vőlegény Nagy Sándor
ALEX, a barátja Szente Vajk
CANDY, a tündöklő fiatal sztár Bálizs Anett
ATYA, aki mindjárt bíboros lesz Szerednyey Béla
Mr. WATT, egy úriember Csonka András
DAISY, a callgirl Kovács Gyopár
BOB, a testőr Barabás Kiss Zoltán
RENDŐRNŐ, aki egy rendőrnő Dobos Judit
MONA, a menyasszony Zsíros Linda
LONDINER Oláh Béla
OLAF, kisfiú Endrődi Huba

Díszlet- és jelmeztervező Kovács Yvett Alida

Dramaturg Lőkös Ildikó

Ügyelő Skrabán Judit

Súgó Sajben Anita

Rendezőasszisztens Petyi János

Rendező Szente Vajk

Köszönjük Magyarország program

Kispipa Zenekar

Zeneművészet  Autentikus népzene

KAMARAKONCERT

Zenekarunkat 2018 nyarán alapítottuk Békéscsabán, bár addigra már több évtizedes ismeretség, és számtalan korábbi közös fellépés kötött össze bennünket. A zenekar tagjai ugyan más-más együttesekben is játszanak, de egy közös lakodalmi zenélés után felmerült bennünk az állandó együtt muzsikálás ötlete – a sikeres alkalmi együttműködés, illetve a régebbi pozitív tapasztalatok okán egyaránt. Így alakult meg a Kispipa zenekar, mely többek között a Békés megyében élő nemzetiségek zenéit hivatott elsajátítani és bemutatni.

A Békés megyében gyűjtött magyar, szlovák, román, szerb zenékből és ezek földrajzilag és zeneileg távolabbi párhuzamaiból álló 60 perces koncerttel kívánunk részt venni a “Köszönjük, Magyarország!” pályázaton. Igaz, sok zenész merít a Viharsarok színes kultúrájából, műsorunk azonban egyedülálló abból a szempontból, hogy mi minden színfoltját be szeretnénk mutatni megyénk zenéjének. Így felcsendülnek dévaványai és szeghalmi pásztornóták, a románok zenéje Elekről és Méhkerékről, valamint a szomszédos Arad megyéből. Ezen kívül a battonyai szerbek és a megyénk számos településén nagy számban élő tótok zenéjét is repertoárunkon tartjuk, a számunkra legkedvesebb azonban a Bartók által Dobozon és Gyulán gyűjtött népdalok előadása.

Produkció résztvevői

• Schäfer Szilveszter
• Schäfer Szilveszter
• Schäfer Márton
• Sztojka László
• Pataj Péter
• Gera Gábor

a Fővárosi Nagycirkusz előadása

Egy forró, meleg napon, mi sem esik jobban, mint a hűsítő víz partján cirkuszi előadást nézni. A Fővárosi Nagycirkusz ezúttal is lélegzetelállító produkciókkal érkezik a Szarvasi Vízi Színházba.

A színes és izgalmas látványelemekkel tarkított előadás számos cirkuszművészeti zsánert vonultat fel. Nézőként is kézzel fogható a művészek között lévő erős kötelék: a bizalom, a csapatmunka, a kitartás, az erő és az ügyesség. A porondon mindenki egyenlő. A fellépő művészek ezúttal a békéért is szólnak, hisz a társulat orosz, ukrán, belarusz és magyar artistákból áll.

Gyermekmese a tánc nyelvén, melynek főszereplője egy segítőkész és kíváncsi sünlány, Sári. 

A mese célja, hogy különböző szakmákat mutasson be állatszereplők segítségével. Sün Sári útja során számos állatszereplővel találkozik, melyek mind más-más szakma jellegzetességeit szemléltetik. Másik fontos tanulsága a mesének, hogy a nehézségek, akadályok a másikba vetett bizalommal egymást segítve leküzdhetők. 

A megjelenítést a modern tánc nyújtotta látvány színesíti, a mozgásművészet segítségével lopja be magát a néző szívébe.

A Sün Sári világot lát táncos mesében 6 felnőtt és 20 gyermek lép színpadra:

Sün Sári – Soós Viktória
Pocok Panni – Vincze Renáta 
Mókus Marcsi – Balla Dominika 
Harkály Heni – Zsembera Liliána 
Vakond Vilma – Sebestyén Tímea 
Élek bácsi – Kis Benjámin

Közreműködnek: a Budapest, XVIII. kerületi Gloriett Sportiskolai Általános Iskola táncszakosztály tanulói.

A mese Hegedűs Miklós tollából született, Papa Kati színművésznő kedves hangján szólal meg Nánási Péter csodálatos zenéjével. 

Az előadás rendezője és koreográfusa a társulat vezetője: Sándor Tímea

pajzán komédiák élőzenével, tánccal, vígassággal az Aradi Kamaraszínház előadása

A Zördög  című Móricz-vígjátékokból összeállított felnőtteknek szóló komédia az Aradi Kamaraszínház által indított Szórvány Kulturális Karaván keretében került bemutatásra.

A Zördög című felnőtt előadást Éder Enikő, Harsányi Attila, Katkó Ferenc és Tege Antal előadásában, a szabadkai Juhász Zenekar élő zenei játékával, valamint a békéscsabai Tabán Táncegyüttes táncosainak közreműködésével tekintheti meg a közönség. Az előadás egy színes lakodalmi forgatag eseményein keresztül enged bepillantást a korabeli Magyarország sokszor pajzán jelenetekkel tarkított szerelmi életébe. Az előadás után a Juhász Zenekar tart táncházat, közreműködik Farkas Tamás és a táncosok.

Szereposztás:

Éder Enikő, Tege Antal, Harsányi Attila, Katkó Ferenc

Koreográfus Farkas Tamás

Díszlet-jelmez Kiss Katalin

Rendezőasszisztens Fekete Réka

Közreműködik:

Juhász Zenekar, Szabadka

Tabán Táncegyüttes, Békéscsaba

a Westend Színház előadása

(esőnap: augusztus 8.)

A musicalban feldolgozott legenda méltán a világ egyik leghíresebb története, hiszen olyan örök emberi értékekről szól, mint a hazaszeretet, a hűség, az igazság keresése, a szabadságvágy, melyek mindenkor, minden időben érvényesek.

A romantikus történet rengeteg humorral van átszőve, markáns karakterei szinte minden műfaj művelőit megihlették már. Az élő zenekarral játszott musicalben éppúgy megtalálhatóak az intim lírai jelenetek, mint a látványos tömeg- és táncképek, és természetesen nem maradhatnak el a kaszkadőr elemeket tartalmazó akciójelenetek sem.

Mindezek, valamint a szerzőpáros, a rendező és a szereplőgárda eddigi munkái biztosítékok a közönség számára egy színvonalas, nyáresti színházi élményre.

Szereposztás:

Robin Hood Kovács Áron
Lady Mariann Gubik Petra / Békefi Viktória
Little John Hajdú István (Steve)
Nottinghami Bíró Balázs Csongor
Lord Gisborne Gerner Csaba
William Vastag Tamás / Pesák Ádám
Lady Mariann szolgálója Palla Szabina
Tuck barát Dancs János
Oroszlánszívű Richárd Szilasi Balázs
Szerzetesek Várfi Sándor, Vári János, Imre Sebastian, Szrapkó Nándor

valamint a Mohácsi Kossuth Teátrum tánckara, a Szigetszentmiklósi Ádám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

színművész növendékei és a Robin Hood Band

Zene: Szomor György

Szöveg: Miklós Tibor

Jelmeztervező: Papp Janó

Díszlettervező: Bátonyi György

Koreográfus asszisztens, karvezető: Nádasdy András

Hangszerelés: Lippényi Gábor

Karmester: Ruff Tamás

Mozgás, verekedés: Gyöngyösi Tamás

Koreográfus: Hajdu Anita

Rendezőasszisztens: Vári János

A rendező munkatársa: Mészáros Ágnes

Rendező: Szomor György

Jegyárak: 9000, 8000, 7000, 6000, 5000

dráma a Veszprémi Petőfi Színház előadása

(esőnap: augusztus 7.)

A szeretetnek végtelen számú különböző formája létezik, és egyik sem mentes a nehézségektől. Az Esőember című történet hőse tipikus „korunk gyermeke”, egy arrogáns és magabiztos yuppie, a vállalkozások bajnoka, aki a körülötte élőket csupán mozaikként illeszti az üzleti tervek és kitűzött célok közé. Az sem tudja megváltoztatni, hogy rég nem látott apja meghal; viszont megrázza a tény, hogy nem ő az örökös. Vajon ki lehet az? Ki örökölte a dollármilliókat? Az illető egy zárt intézetben él, egy autista zseni, aki nem más, mint saját testvérbátyja, akinek a létezéséről eddig fogalma sem volt. Hosszú, különleges utazás kezdődik, melynek során a furcsa, magába zárt lélek megnyitja öccse kérges szívét…

Az MGM filmje alapján, történet: Barry Morrow, forgatókönyv: Ronald Bass és Barry Morrow

A magyarországi bemutató az MGM ON STAGE, Darcie Denkert és Dean Stolber külön engedélyével történt.

A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre.

Szereposztás:

Raymond Babbitt  Oberfrank Pál Jászai-díjas, Érdemes művész
Charlie Babbitt Szalay Bence
Susan Bori Réka
Bruener Szilágyi Tibor Kossuth- és Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló művész
Lucy/pincérnő/Iris, kurva Dominek Anna
Mr. Mooney/rendőr Máté P. Gábor
Marston Nyirkó István

Közreműködők

Ügyelő  Szentmiklósi Ildikó Magyar Teátrum-díjas

Rendezőasszisztens Péti Krisztina, Mettler Emese

Súgó Kulcsár- Székely Gábor

Díszlettervező Erdős Júlia Luca

Jelmeztervező Fekete Kata

Fordító Zöldi Gergely

Rendező Anger Zsolt Jászai-díjas

2008 óta ismerjük egymást, amikor is a Szolnoki Szigligeti Szinház-hoz szerződtünk. A sok-sok év alatt volt lehetosegunk eljatszani a szinpadon tobbszor is szerelmes part, vagy akar ellenseget, prozai illetve zenes darabokban egyarant. Kulon kulon is szep sikereket ertunk el az eddigi palyank soran, de ugy gondoljuk, hogy duett formacioban szeretnenk elni a palyazat adta kedve lehetosegekkel. 

A műsorunkban vállaljuk az igényes zenes szórakoztatást több műfajban. Műsorunkban szerepelnének népszerű operett slágerektől ( Hajmási Peter, Ringó vallú, Jaj cica, Mr.Blue Lady Blő stb..) a klasszikus örökzöldeken ( Azert vannak a jó baratok, Vigyel el, Jamaicai trombitás) át egészen a Hungária slágerekig( Isztambul, Csavard fel a szőnyeget, Csókkirály …) a magyar könnyűzene remekei. 40-45 perces produkció szóló illetve duett dalokból állna, de természetesen a megrendelő igényeihez alakítjuk az időtartam hosszát.

Produkció résztvevői

• Kertész Marcella
• Harna Péter

zenés mesejáték a Pesti Művész Színház előadása

Írta: Bálint Ágnes

A mese a kutya–macska barátságra épül. Irma néni és Károly bácsi két elkényeztetett cicájukkal, Lukréciával és Szerénkével éli mindennapjait egy falusi házacskában. A két macska rendkívül lusta és szemtelen, ezért Károly bácsi nem kedveli őket túlságosan. A gond akkor kezdődik, amikor Lukrécia belefekszik Károly bácsi karosszékébe. Innentől kezdve Károly bácsi nagyon vágyik már egy harcias kutyára, aki megnevelné a macskákat. Ekkor érkezik Frakk, akit Károly bácsi egyik volt osztálytársától kap, és aki rövid időn belül a macskák réme lesz.

Szereposztás:

Frakk: Czető Ádám
Károly bácsi: Fogarasy András
Irma néni:  Szabó Zsuzsa
Lukrécia: Fritz Éva
Micike, Bizsu: Gergelyfy Zsófia
Szerénke: Magyar Viktória

Rendező: Kis Gábor

musical – a Békéscsabai Jókai Színház előadása

(esőnap: augusztus 15-16.)

A fiatal Edmond Dantest a menyegzőjéről viszik el a rendőrök egy feljelentés alapján. If várának börtönébe kerül, ahonnan nincs visszatérés. A vád: kapcsolat az akkor száműzött Napóleonnal. A vád hazugságra épül, de Dantes már nem tudja bizonyítani igazát. Hosszú éveket tölt börtönben, amikor egy ismeretlen börtöntárs halála révén megszökhet – és egyben birtokosa egy csodálatos vagyonnak is. Elindul tehát, mint Monte Cristo grófja, hogy bosszút álljon megnyomorítóin. A párizsi elit azokból áll, akik őt annak idején bebörtönöztették. Köztük valamikori menyasszonya, és annak fia. A gazdag gróf nem válogat az eszközökben – de vajon meddig tud elmenni bosszúvágyában? Mikor jön el az idő, amikor már érzelmei megakadályozzák a teljes leszámolást?

Szerelem, intrika, bosszú, szenvedély – minden együtt a színpadi műben, ahogy Dumas örökérvényű regényében is. Szomor György dalaival igazi musicalként mutatkozik meg a klasszikus alkotás.

Szereposztás:

DUMAS, a szerző: Gulyás Attila
EDMOND DANTES, MONTE CRISTO GRÓFJA: Szomor György
IFJÚ EDMOND DANTES: Gulyás Attila
MERCEDES: Gubik Petra
FERNAND, később Morcerf grófja: Csomós Lajos
DANGLARS: Bartus Gyula Jászai-díjas
VILLEFORT: Presits Tamás
FARIA ABBÉ: Szőke Pál
ALBERT, Mercedes fia: Biró Gyula
HAYDEÉ: Gábor Anita
JACOPO: Katkó Ferenc
BONIFACIO: Balázs Csongor
PACALIO: Liszi Melinda
NAPOLEON: Czitor Attila
BÖRTÖNŐR: Nagy Róbert

Kar: Bereczki Karina, Biró Gyula, Csonka Dóra, Fazekas Döniz szh., Földes Roxána,

Harcsa Boglárka, Janis Zoltán, Józsa Bence szh., Kopanyicza András szh., Korom Gábor, Mészáros Ágnes, Mészáros Petra, Mlinár Zsuzsanna, Mlinár Péter, Petri Viktor,

Réger Wanda, Zelenyánszki Bianka

Zenészek:

Billentyűs hangszerek: Gulyás Levente, Rázga Áron Hegedű: Benedekfi Zoltán

Brácsa: Szomorné Budai Mariann, Cselló: Juhász Edit, Klarinét: Bogdán Gábor,

Kürt: Bereczki Gábor Gitár: Sallai Gergely, Basszusgitár: Pfeff Márton, Dob: Szumper Ákos

Súgó: Liszi Melinda

Ügyelő: Halász Péter

Díszlet: Fekete Péter Jászai Mari-díjas

Jelmeztervező: Papp Janó

Látvány, vetítés: Madár

Koreográfus: Fejes Kitty

Hangszerelés: Lippényi Gábor

Dramaturg: Zalán Tibor Babérkoszorú-díjas

Rendezőasszisztens: Nagy Róbert

Zenei vezető, korrepetitor: Gulyás Levente

Rendező: Szomor György Nádasdy Kálmán-díjas

musical – a Békéscsabai Jókai Színház előadáa

(esőnap: augusztus 15-16.)

A fiatal Edmond Dantest a menyegzőjéről viszik el a rendőrök egy feljelentés alapján. If várának börtönébe kerül, ahonnan nincs visszatérés. A vád: kapcsolat az akkor száműzött Napóleonnal. A vád hazugságra épül, de Dantes már nem tudja bizonyítani igazát. Hosszú éveket tölt börtönben, amikor egy ismeretlen börtöntárs halála révén megszökhet – és egyben birtokosa egy csodálatos vagyonnak is. Elindul tehát, mint Monte Cristo grófja, hogy bosszút álljon megnyomorítóin. A párizsi elit azokból áll, akik őt annak idején bebörtönöztették. Köztük valamikori menyasszonya, és annak fia. A gazdag gróf nem válogat az eszközökben – de vajon meddig tud elmenni bosszúvágyában? Mikor jön el az idő, amikor már érzelmei megakadályozzák a teljes leszámolást?

Szerelem, intrika, bosszú, szenvedély – minden együtt a színpadi műben, ahogy Dumas örökérvényű regényében is. Szomor György dalaival igazi musicalként mutatkozik meg a klasszikus alkotás.

Szereposztás:

DUMAS, a szerző: Gulyás Attila
EDMOND DANTES, MONTE CRISTO GRÓFJA: Szomor György
IFJÚ EDMOND DANTES: Gulyás Attila
MERCEDES: Gubik Petra
FERNAND, később Morcerf grófja: Csomós Lajos
DANGLARS: Bartus Gyula Jászai-díjas
VILLEFORT: Presits Tamás
FARIA ABBÉ: Szőke Pál
ALBERT, Mercedes fia: Biró Gyula
HAYDEÉ: Gábor Anita
JACOPO: Katkó Ferenc
BONIFACIO: Balázs Csongor
PACALIO: Liszi Melinda
NAPOLEON: Czitor Attila
BÖRTÖNŐR: Nagy Róbert

Kar: Bereczki Karina, Biró Gyula, Csonka Dóra, Fazekas Döniz szh., Földes Roxána,

Harcsa Boglárka, Janis Zoltán, Józsa Bence szh., Kopanyicza András szh., Korom Gábor, Mészáros Ágnes, Mészáros Petra, Mlinár Zsuzsanna, Mlinár Péter, Petri Viktor,

Réger Wanda, Zelenyánszki Bianka

Zenészek:

Billentyűs hangszerek: Gulyás Levente, Rázga Áron Hegedű: Benedekfi Zoltán

Brácsa: Szomorné Budai Mariann, Cselló: Juhász Edit, Klarinét: Bogdán Gábor,

Kürt: Bereczki Gábor Gitár: Sallai Gergely, Basszusgitár: Pfeff Márton, Dob: Szumper Ákos

Súgó: Liszi Melinda

Ügyelő: Halász Péter

Díszlet: Fekete Péter Jászai Mari-díjas

Jelmeztervező: Papp Janó

Látvány, vetítés: Madár

Koreográfus: Fejes Kitty

Hangszerelés: Lippényi Gábor

Dramaturg: Zalán Tibor Babérkoszorú-díjas

Rendezőasszisztens: Nagy Róbert

Zenei vezető, korrepetitor: Gulyás Levente

Rendező: Szomor György Nádasdy Kálmán-díjas

musical – a Békéscsabai Jókai Színház előadása

(esőnap: július 15-16.)

A fiatal Edmond Dantest a menyegzőjéről viszik el a rendőrök egy feljelentés alapján. If várának börtönébe kerül, ahonnan nincs visszatérés. A vád: kapcsolat az akkor száműzött Napóleonnal. A vád hazugságra épül, de Dantes már nem tudja bizonyítani igazát. Hosszú éveket tölt börtönben, amikor egy ismeretlen börtöntárs halála révén megszökhet – és egyben birtokosa egy csodálatos vagyonnak is. Elindul tehát, mint Monte Cristo grófja, hogy bosszút álljon megnyomorítóin. A párizsi elit azokból áll, akik őt annak idején bebörtönöztették. Köztük valamikori menyasszonya, és annak fia. A gazdag gróf nem válogat az eszközökben – de vajon meddig tud elmenni bosszúvágyában? Mikor jön el az idő, amikor már érzelmei megakadályozzák a teljes leszámolást?

Szerelem, intrika, bosszú, szenvedély – minden együtt a színpadi műben, ahogy Dumas örökérvényű regényében is. Szomor György dalaival igazi musicalként mutatkozik meg a klasszikus alkotás.

Szereposztás:

DUMAS, a szerző: Gulyás Attila
EDMOND DANTES, MONTE CRISTO GRÓFJA: Szomor György
IFJÚ EDMOND DANTES: Gulyás Attila
MERCEDES: Gubik Petra
FERNAND, később Morcerf grófja: Csomós Lajos
DANGLARS: Bartus Gyula Jászai-díjas
VILLEFORT: Presits Tamás
FARIA ABBÉ: Szőke Pál
ALBERT, Mercedes fia: Biró Gyula
HAYDEÉ: Gábor Anita
JACOPO: Katkó Ferenc
BONIFACIO: Balázs Csongor
PACALIO: Liszi Melinda
NAPOLEON: Czitor Attila
BÖRTÖNŐR: Nagy Róbert

Kar: Bereczki Karina, Biró Gyula, Csonka Dóra, Fazekas Döniz szh., Földes Roxána,

Harcsa Boglárka, Janis Zoltán, Józsa Bence szh., Kopanyicza András szh., Korom Gábor, Mészáros Ágnes, Mészáros Petra, Mlinár Zsuzsanna, Mlinár Péter, Petri Viktor,

Réger Wanda, Zelenyánszki Bianka

Zenészek:

Billentyűs hangszerek: Gulyás Levente, Rázga Áron Hegedű: Benedekfi Zoltán

Brácsa: Szomorné Budai Mariann, Cselló: Juhász Edit, Klarinét: Bogdán Gábor,

Kürt: Bereczki Gábor Gitár: Sallai Gergely, Basszusgitár: Pfeff Márton, Dob: Szumper Ákos

Súgó: Liszi Melinda

Ügyelő: Halász Péter

Díszlet: Fekete Péter Jászai Mari-díjas

Jelmeztervező: Papp Janó

Látvány, vetítés: Madár

Koreográfus: Fejes Kitty

Hangszerelés: Lippényi Gábor

Dramaturg: Zalán Tibor Babérkoszorú-díjas

Rendezőasszisztens: Nagy Róbert

Zenei vezető, korrepetitor: Gulyás Levente

Rendező: Szomor György Nádasdy Kálmán-díjas

Merényi Nikolette magánénekes, Kiszely Zoltán színész, zenés estje

A “Négy évszak” egy fergetegesen látványos mozgásművészeti tűz- és LED zsonglőr előadás, amely az
évszakok váltakozását vonultatja fel a színen. A történetben 5 szereplő jelenik meg az Év és a négy
Évszak. Az Év és az évszakok egymás közötti viszonyát és táncát követheti végig a közönség
szemkápráztató varázslattal. A műsort minden korosztály számára ajánljuk.

musical – meseopera a Múzs- Art Színházi és Művészeti Műhely Egyesület előadása

Lewis Carroll, a viktoriánus Anglia közismert írója, fizika és matematika professzora nem véletlenül lett világhírű. Könyve az Alice Csodaországban méltán maradt mindmáig a gyerekek és a felnőttek kedvelt olvasmánya. Carroll emblematikus alakjai: a fehér Nyúl, aki örökös időzavarban rohan végig a mesén, a Kalapos és Április Bolondja játékos filozófiai vitái, a Szívkirálynő, akiben az éppen uralkodó Viktória királynőt figurázta ki, és maga Alice, aki hol parányira megy össze, hol óriásira nyúlik, és aki végül, mint kritikusan gondolkodó, bátor felnőtt keveredik ki a meséből, valamennyiünk kedvencei lettek és maradnak.

Az előadás rávilágít arra, hogy Csodaország valójában itt van körülöttünk, benne élünk, és ha megtanuljuk látni, és észrevenni a létezés mindennapi nagyszerűségét, kalandosságát, jobban megértjük önmagunkat, és a minket körülvevő világot.

Szereposztás:

Alice Kátai Kamilla/Bánfi Kata
Fehér Nyúl Berényi Dávid
Egér, Kalapos, Griffy madár Kurucz Dániel/Varga Lajos
Kacsa, Vigyormacs, Fals Teknős Lőrincz Sándor
Dodó, Hernyó, Mormota, Szív király Gyurity István
Április bolondja, Szakácsnő, Szív felső Jánosi Ferenc
Papagáj, Bors hercegnő, Szív királynő Endrődi Ágnes
Fehér királynő Kováts Vera/Tövispataki Beáta

Író: Thuróczy Katalin

Zene: Arany Tamás

Hangszerelés: Derzsi György

Zenei munkatárs: Endrődi Ágnes

Koreográfus: Bóbis László

Fény és szcenika: Czibor Attila

Díszlet és kellék: Hajdu Bence

Díszlet dekoráció: Faltis Alexandra, Zsadányi Hajnalka, Tövispataki Júlia, Szabó Tünde, Szalézi Szakgimnázium SZÁMALK hallgatói

Jelmez: Hajdu Bence, Muladi Klára, Siető Andrea

Rendező: Tövispataki Beáta

Plakát illusztráció: Faltis Alexa

Grafikai kivitelezés: Dér Kata

Fotó: Éder Vera

improvizáció a Mandala Színház előadása

(esőnap: augusztus 24.)

A “Szerelmes rögtönzések” egy fergeteges improvizációs est Nagy-Kálózy Eszterrel, Kálloy Molnár Péterrel és Rudolf Péterrel. A mindennapi életünkből merített jeleneteket láthatnak az érdeklődők, középpontban a szerelemmel. A művészek az óvodában kezdik, és az öregek otthonában fejezik be. Hogy hogyan jutnak el Á-ból B-be, még előttük is rejtély. Egy biztos, a nézők jól fognak szórakozni!

Szereplők/Előadók

Nagy-Kálózy Eszter

Kálloy Molnár Péter

Rudolf Péter

Zenés gegparádé / musical a József Attila Színház előadása

(esőnap: augusztus 23.)

Nepp József és Ternovszky Béla fergeteges rajzfilmje alapján Szente Vajk rendezésében, Cseh Dávid Péter és Makranczi Zalán főszereplésével…egy kicsit másképp.

1. M. u. 80-ban az X bolygón az egértársadalom élete veszélyben forog.

Az Intermouse rég visszavonult  adu-ásza, Nick Grabowski az egerek egyetlen esélye: rá hárul a feladat, hogy Pokióból elhozza Fushimishi professzor legújabb találmányát… hogy a Macskafogó életre kel-e, az kiderül a József Attila Színház előadásából.

Az előadás a Balázs Béla–díjas Ternovszky Béla és a Balázs Béla- és Kossuth-díjas Nepp József jogutódjának engedélyével jött létre.

Szereposztás:

Ternovszky Béla és Nepp József azonos című animációs filmje alapján

a szövegkönyvet és a dalszövegeket írta: Szente Vajk és Galambos Attila

Nick Grabowski Cseh Dávid Péter
Fritz Teufel Makranczi Zalán
Safranek Szerednyey Béla Jászai Mari-díjas, Kiváló-, Érdemes Művész
Lusta Dick Peller Károly
Bob Poliakoff  Fehér Anna Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész
Edlington Quintus Konrád
Giovanni Gatto Fila Balázs
Cicus Holczinger Szandra
Billy Blazsovszky Ákos
Buddy Chajnóczki Balázs
Cookie Kulcsár Viktória
Pissy Jakus Szilvia
Chino san Kovalik Ágnes
Fushimishi professzor Botár Endre
Nero von Schwarz, Egérkapitány Újvári Zoltán (Jászai Mari-díjas)
Maxipotzac / Idős hölgy Jónás Andrea
Cathy Molnár Janka
Samu Réthy-Hudák Erik
Foltos Jimmy / Macskalóz Katona Zsolt
411-es / Utas 2 / Őr Gatto partiján / Rendőr 1 Oláh Béla
Riporter / Martinez / Egértiszt / Utas 1 Bergendi Áron
Technikus / Tizedes / Utas 3 / Rendőr 3 Brunczlík Péter
Nielsen / Utas 4 / Banktisztviselő / Macskahíradós Tarlós Ferenc
Stewardess / Rendőr 2 Szucskó Noémi
Törpemacska Matics Roland
Macskagengszter Hajdu Ádám
Robotegér Tonhaizer Tünde
Egerek, Macskák, Denevérek Csaba Bernadett, Csongor Nóra, Szakos
Viktória, Zilahy Emma, Czakó Gábor, Horváth Ádám

Díszlet Rákay Tamás

Jelmeztervező Kovács Yvette Alida

Zeneszerző, zenei vezető Juhász Levente

Koreográfus-asszisztens Horváth Ádám

Rendezőasszisztens Németh Dóra/Jámpa Kriszta

Súgó Törőcsik Eszter

Ügyelő Verebély Monika

Dalszövegek Galambos Attila

Koreográfus Túri Lajos Péter

Rendező Szente Vajk (Jászai Mari-díjas)