Érzelmi tükrök a víz fölött – szerelmek nyomában a Szarvasi Vízi Színházban
A Szarvasi Vízi Színház évek óta fontos feladatának tekinti, hogy a fiatal, pályakezdő művészek számára bemutatkozási lehetőséget biztosítson. A Vers a víz fölött programsorozat részeként bemutatott Érzelmi tükrök zenés verses est is ezt a célt szolgálta. Sziveri Emese és Horváth Bence vállalkozása arra tett kísérletet, hogy a magyar irodalom nagy költőinek szerelmi történetein, versein és a hozzájuk kapcsolódó dalokon keresztül mutassa meg: az érzelmek évszázadok múltán is ugyanazok maradnak.
Az est nyitányaként Katona Klári Miért fáj a szív? című dala hangzott el, amely jól előkészítette a szerelem sokféle arcát felvonultató műsort. A nézők ezt követően Petőfi Sándor és Szendrey Júlia kapcsolatának történetébe nyerhettek bepillantást. Elhangzott többek között Petőfi Költői ábránd volt, mit eddig érzék… című verse, míg Szendrey Júlia naplójából felolvasott részletek emberközelivé tették a legendás szerelmespárt. A naplóbejegyzésekből egy érzékeny, gondolkodó nő alakja bontakozott ki, aki nem csupán múzsája, hanem méltó társa is volt a költőnek.
Ady Endre szerelmei külön fejezetet kaptak az esten. Brüll Adél, azaz Léda és Boncza Berta, vagyis Csinszka két egészen eltérő korszakot jelentettek a költő életében. A Héja-nász az avaron a szenvedély pusztító erejét idézte meg, az Elbocsátó, szép üzenet egy fájdalmas szakítás lenyomata volt, míg az Őrizem a szemed már a megnyugvás, a társ iránti ragaszkodás költeménye. A versek közé illesztett Kovács Kati-dal, az Átkozott tovább erősítette a szerelem fájdalmáról és veszteségeiről szóló gondolatokat.
Érdekes kitérőt jelentett Babits Mihály, Szabó Lőrinc és Török Sophie, polgári nevén Tanner Ilona különös érzelmi háromszögének felidézése. Az irodalomtörténet egyik legismertebb kapcsolatrendszere jól mutatta, hogy a legnagyobb alkotók magánélete is tele volt vívódásokkal, döntésekkel és feloldhatatlan érzelmi konfliktusokkal.
A műsor egyik legmeghatóbb része Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni kapcsolatát idézte meg. A Tétova óda a magyar szerelmi líra egyik legszebb vallomása, amelyben a költő a hétköznapi együttlét apró pillanataiban találja meg a szerelem örökkévalóságát. A felolvasott részletek Gyarmati Fanni naplójából tovább árnyalták kapcsolatuk történetét, amely a történelem tragédiái közepette is a hűség és az összetartozás jelképe maradt.
József Attila szerelmi költészetéből a Tedd a kezed homlokomra és az Óda hangzott el mások mellett. Ezek a versek egyszerre beszélnek a beteljesülés vágyáról, az emberi közelség iránti sóvárgásról és a költő egész életét végigkísérő szeretetéhségről. Az előadás érzékletesen mutatta meg, hogy József Attila számára a szerelem nem csupán érzelem, hanem létezésének egyik legfontosabb kapaszkodója volt.
Az est Nagy László és Szécsi Margit kapcsolatával zárult. Kettejük házassága a magyar irodalom egyik legendás alkotópárját jelentette. Nagy László Ki viszi át a szerelmet című verse nemcsak a szerelemről, hanem az emberi értékek megőrzéséről is szól.
A vállalkozás kétségkívül bátor és őszinte volt. Ugyanakkor nézőként időnként nehéz volt pontosan követni az est szerkesztési elvét. Nem mindig vált világossá, hogy az egyes versek és dalok milyen gondolati ívet alkotnak, illetve mi indokolja egymás mellé helyezésüket. A műsor szerkezete helyenként inkább asszociatívnak hatott, mint tudatosan felépítettnek, emiatt az előadás üzenete olykor elhalványult.
Mindez azonban nem csökkenti a kezdeményezés értékét. Éppen az ilyen szárnypróbálgatások adnak lehetőséget a fiatal előadóknak arra, hogy megtalálják saját hangjukat, kísérletezzenek a vers és a zene kapcsolatával, valamint kialakítsák egyéni előadói világukat. A Szarvasi Vízi Színház ismét bebizonyította, hogy érdemes teret adni ezeknek a művészi próbálkozásoknak, hiszen a fejlődéshez elengedhetetlen a keresés szabadsága.
Az Érzelmi tükrök nem minden kérdésre adott választ, de arra mindenképpen emlékeztette közönségét, hogy a magyar költészet legszebb szerelmes versei ma is képesek megszólítani bennünket. A szerelem öröme, fájdalma, hűsége és vesztesége ugyanúgy tükröt tart a mai ember elé, mint egykor a költők életében.
SzJ
