Kristályleves jégvirágokkal

“Egy lány és egy fiú/két jóbarát”… Látványos, csodaszép díszlet, kiváló színészi játék, ragyogó koreográfia, kedves történet, egy Andersen mese, sok-sok gyerek, mi is kellene még egy kellemes szerda estéhez? 

A Szarvasi Vízi Színházban minden szerda este a gyerekeké. Most egy igazi téli mesét láthattunk a szeretetről, barátságról, összetartásról, amely minden kicsi és nagy gyermek szívét átmelengette. A nyár kellős közepén egy különös, fagyos világba repültünk, ahol a Hókirálynő uralkodott: hidegszívű, gonosz, ahogy egy mesében ez illik.

Andersen közismert története a fiatal Gerda történetét mesélte el, aki a bátorság, a kitartás, a hit és a szeretet erejével vette fel a harcot a jégszívű Hókirálynővel szemben, hogy kiszabadítsa barátját, Kay-t. Gerda és Kay nagymamájukkal éltek együtt nagy szeretetben. Egy nap a gonosz Hókirálynő meglátogatta Kay-t, és magával vitte a palotájába, az örök jég birodalmába. Gerda azonban nem nyugodott bele, hogy elveszítette barátját, Kay-t: megígérte nagymamájának, ha addig él is, felkutatja a Hókirálynő birodalmát, és hazahozza a fiút szülőfalujába. Gerda el is indult hosszú útjára, amely során különös segítőtársakra talált.

Gonosz erőkkel küzdött a jó, a barátból ellenség lett, a felhőtlen gyermekkor véget ért… Tudunk-e felelősséget vállalni egymásért? Tudunk-e igazán szeretni?

Gerda, Kay és a Hókirálynő történetét sokan, sokféleképpen feldolgozták már. A Turay Ida Színházban most az eredeti Andersen-meséhez hű színpadi adaptációt, látványvilágában (díszlet, jelmez: Darvasi Ilona) pedig igazán  varázslatos előadást láthattunk Győri Péter rendezésében.

Az este folyamán kiváló színészi játékokat élvezhettünk: Hókirálynő – Vanya Tímea, Gerda – Szőke Laura, Kay – Valázsik Péter, Varázslónő, Zorka – Steinkohl Erika, Nagymama, Anya – Szabó Anikó, Manó, Királyfi, Fakéz – Borbiró András, Varjúlány, Rénszarvas – Burák Dóri, Királykisasszony, Lapp asszony – Szuromi Bernadett. Zene: Győri Péter.

A Turay Ida Színház 

14 év vándorszínházi lét után, 2014-ben lelt állandó otthonra Budapesten, Józsefváros központjában, az akkor újonnan átalakított Kálvária téren. 

A  Darvasi Ilona által alapított társulat tevékenysége hiánypótlás volt, hiszen amióta megszűnt az Állami Déryné Színház, kevés pesti teátrum „mozdult ki” vidékre. 

Kezdettől fogva az egyik alapelve a teátrumnak, hogy nem a szakmának, hanem a közönségnek szeretne megfelelni, mert Közönség nélkül nincs színház! 

Az előadások száma évente kb. 350-400, melynek felét a Kálvária téren, a többit vidéken mutatja be. A színház gyakran állít színpadra régi filmeket, olyanokat is, amelyekben Turay Ida játszott, ezzel is vállalva azt a filozófiát, mely szerint a szórakoztató színjátszás legalább annyi színészi munkát kíván – ha nem többet – mint amennyi átélést a komoly műfaj igényel.

A színházi kultúra széleskörű terjesztése a kőszínházi lét mellett továbbra is feladata maradt a társulatnak, melyben ismert és szakmailag elismert vagy éppen fiatal, kezdő színészek és rendezők dolgoznak.