Cserháti Zsuzsa és Máté Péter emlékkoncert

Ma este mi is ott hagytunk egy darabot a szívünkből

Már az nagyon gyanús volt, hogy ennyire távol a színháztól még sohasem kaptam parkolóhelyet. A Szarvasi Vízi Színházhoz érve megértettem az okát: erre mondják, hogy még a csilláron is lógtak (volna, ha lett volna csillár), de a színpad mögötti kishíd valóságos csoda, hogy nem szakadt el, ott is akkora volt a tömeg.

Egyszer egy számomra nagyon fontos ember egyszer azt mondta: miért dolgoznak fel sikeres dalokat azok, akik nem tudnak hozzátenni semmit? Hogy mennyire igaza volt, azt ma este megértettem. Itt nem csendültek fel olyan nóták, amelyekhez nem tettek hozzá semmit az előadók. Pedig nem volt egyszerű dolguk.

Cserháti Zsuzsa különleges tehetségű énekesnő volt. Érdemes kicsit áttekinteni az életrajzát, amiből megérthetjük, miért annyira nehéz a dalait hitelesen énekelni. Egyedi, azonnal felismerhető énekhangja volt, mégis töretlen pályaív helyett tragikus sors adatott neki.

A hetvenes években az első lépcsőfok az volt, hogy a rádió stúdiójában készítettek valakivel felvételt, amit játszani kezdett a rádió. A következő lépcsőfok a kislemez kiadása volt. Sikeres kislemezek után pedig jöhetett a nagylemez. Nagyot lendített valaki karrierjén, ha megjelenhetett a tévében, különösen az egész országot lázban tartó Táncdalfesztivál műsorában. Cserháti Zsuzsa 1972-ben szerepelt először a Táncfesztiválon, majd a további években is. Kislemezek után 1978-ban és 1981-ben nagylemeze jelent meg. Aztán mintha elvágták volna. Cserháti Zsuzsa dalait nem játszotta a rádió, nem hívták koncertfellépésekre, nem jelenhetett meg lemeze, teljesen a perifériára került.

1996-ban Hamu és gyémánt című CD-je szinte berobbant a könnyűzenei életbe. 2002-ig még négy CD-je jött ki. Ráadásul most már nem szabták meg neki, hogy miket kell énekelnie. Elmozdulhatott a számára kedves soul műfaj felé, amihez megvoltak az adottságai is. Kilencvenes évekbeli hangja jóval érettebb volt, mint a húsz évvel korábbi. De már későn jött a siker. Depresszióval küszködött. Pajzsmirigybetegsége miatt komoly túlsúllyal bajlódott, drasztikus módszerekkel próbált lefogyni. Más szervi bajai is kialakultak. Egyszerűen nem bírta azt a terhelést, amit a showbusiness-ben való munka jelent. 2003-ban, nem sokkal 55. születésnapja után hirtelen meghalt. Halála után megjelent dupla válogatáslemeze az eladási lista élére került, platinalemez lett.

Máté Péterről a Wikipédiában ezt találhatjuk:  (Budapest, 1947. február 4. – Budapest, 1984. szeptember 9.) magyar énekes, hangszerelő, zeneszerző és zongorista. Közel 150 dal szerzője és előadója. Dalai évtizedekkel halála után is nagy népszerűségnek örvendenek.

Hatéves korától magánúton, 14 éves korától zeneiskolákban tanult. Tanította Bágya András és Balassa P. Tamás is. 1965-ben érettségizett a Petőfi Sándor Gimnáziumban, ugyanabban az évben megalapította első kísérőzenekarát a Máté együttest, amely később Főnix együttes néven működött tovább (Mihály János basszusgitár, Hantó Ferenc szólógitár, Csom Attila billentyű és Csűri László dob). Első dalait a Magyar Rádió Könnyűzenei Stúdiójában, az Illés-együttes kíséretével készítette. 1967-ben készítette el első saját felvételeit, az „Úgy várom, jössz-e már?” és a „Mondd már”-t, még ugyanebben az évben a „Néger zongorista dala” című felvétellel a pol-beat fesztiválon első díjat nyert.

Változatos pályája során Szocsiban és Athénban ért el fesztiválhelyezést, előadói díjat nyert a párizsi sanzonversenyen, szerepelt többek között Kubában és Kanadában is. Az 1970-es évek elején rendszeresen fellépett a Műegyetem Ezres klubjában volt feleségével, Dékány Saroltával, akivel a házassága két évig sem tartott. 1973-ban a „Hull az elsárgult levél” című dala első lett a Made In Hungary rádiós vetélkedőn. Ugyanebben az évben készül a Ki van a tojásban? című Szalkai Sándor rendezte film, amelynek a zeneszerzője volt. 1973–74-ben az Express együttessel lépett fel (többek között a Drezdai Dalfesztiválon). 1976-ban harmadik helyezést ért el az írországi Castlebarban, 1977-ben másodikat az „Együttlét” című dallal a Metronóm 77 televíziós fesztiválon.

1979-ben megkapta a Magyar Rádió nívódíját, 1981-ben a legjobb hangszerelés díjával jutalmazták a táncdalfesztiválon. „Elmegyek” című dala „Nicolas” címmel, Sylvie Vartan előadásában világsláger lett. Hangszerelt musicalt (Jesus Christ Superstar), írt színházi kísérőzenét (A királynő katonái, Kaméleon). Az S. Nagy István – Máté Péter szerzőpáros írta a Krízis című rockmusicalt is, amit a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon adtak elő, az egyik főszereplő balesete miatt csupán néhány alkalommal. (E műnek különlegessége, hogy a rockzenészeket és a színművészeket itthon talán először állították egy színpadra; a szereplők többek között: Csongrádi Kata, Vikidál Gyula.) Számtalan duettet is énekelt, többek között Kovács Katival, Cserháti Zsuzsával, Házy Erzsébettel, Dékány Saroltával és Zalatnay Saroltával.

Budapesten hunyt el szeptember 9-én. Szívbillentyűhibával született, majd sclerosis multiplexben is szenvedett, de a halálának közvetlen oka tüdőembólia volt.

Két zseniális énekes, két feledhetetlen hang és egyéniség. Cserháti Zsuzsa és Máté Péter dalai a mai napig élénken a lelkünkben élnek, emlékek fűznek hozzájuk.

Az előadást Szomor György szerkesztette és rendezte.

Vonósokkal és fúvósokkal (vezetőjük: Ruff Tamás- kiegészített Főnix zenekar) kiegészítve Kovács Áron, Gubik Petra, Jónás Andi, Vastag Tamás, Győrvári Leslie tolmácsolásában hallhattuk a legismertebb dalokat (a felsorolás igénye nélkül) : Új élet kezdődött veled, Éjszakák és nappalok, Boldogság, gyere haza, Most élsz, Száguldás, Porshe szerelem, száguldás, A boldogság és én, A boldogság és én, Most élsz, Hull az elsárgult levél, Elmegyek, Hamu és gyémánt , Azért vannak a jóbarátok

Ma este tényleg ott hagytunk egy darabot a szívünkből.  Köszönjük.