Pintér Tiborék és lovaik hódítottak

Vasárnap este teltházzal láthattunk egy kétórás ingyenes musical estet a Vízi Színház színpadán a Nemzeti Lovasszínház Körös parti „víz” – hangok címmel bravúros koncertet adott. Pintér Tibor és társulata mindent megtett, hogy a közönség szeretetét elnyerje, ami maximálisan sikerült is, hiszen már a finálé előtti számot felállva tapsolta a közönség, és így maradtak a fináléra és a ráadás számokra is. A Vízi Színház „életében” is mérföldkő, hiszen először „játszott” ló a színpadon.

Már Pintér Tibor bevonulása is különleges volt, hiszen a színpaddal szemben lévő Erzsébet-ligetből lovagoltak be kollégájával Mohácsi Márkkal két gyönyörű fehér lovon, akik a fényekben ezüstös hatást keltettek. Pintér Tibor elmondta, hogy a lovaknak ez egy „mokkáscukornyi” helyszín, hiszen nagyobb térhez szoktak, ami még nehezítette a dolgot, az a színpad, azért, mert homokon és füvön dolgoznak. A színpad csúszik a lovak számára, de mivel ezek idomított lovak, simán megoldják csúszás nélkül a vágtát is.

Pintér Tibor bemutatta, hogy a ló és gazdája között kialakult kapcsolat mennyire erős. Szabadon engedte lovát, és ló minden lépésében követte őt. Az egyik szám alatt egy kicsi fiú fotózta a középső lépcsősoron, és ámulattal nézte a lovat és lovasát, Pintér Tibor kézmozdulattal magához hívta a gyermeket és nyeregbe emelte, aki kicsit megszeppenve, de boldogan ült a lovas-színész előtt, aki nagyon vigyázott rá. (körbe lovagolták a színpadot)

A másik megható jelenet Papadimitriu Athinához fűződik, aki egy görög szirtakit énekelve táncra hívta a közönséget ahová főleg gyerekek mentek, akik a színpadon hatalmas kört formáltak és próbálták elsajátítani a szirtaki lépéseit a művésznő útmutatása szerint.

Pintér Tibor kihasználta a Vízi Színház adottságait az Erzsébet-ligettől, a Fahídon át a nézőtér mindhárom lépcsősorával együtt. Olyan estének lehettünk tanúi, amikor a színészek a színpadon (ingyenes előadás lévén) olyan hangulatot teremtettek, hogy szinte minden dal hangos tetszésnyilvánítást kapott. (Ilyen egyszer régen egy LOM előadás volt, amikor esőben, felállva tapsolt a közönség, a csuromvizes színészeknek.)

Akik itt voltak (lehet, hogy nem teljes a névsor): Pintér Tibor, Papadimitriu Athina, Bencze Sándor, Ilyés Jenifer, Lőrinc Andrea, Mohácsi Márk, Gazdik Dávid, a tánckar és a két ló: Tostao és Tornádo.

Tegnap az írtam, ritka, hogy a közönség állva tapsol Szarvason, nos ez két egymást követő estén megtörtént. A kulcs itt is a szeretet. Olyan szeretet áradt a színpadról, Pintér Tiborból, hogy a közönségre is hatott. Biztos mindenki látványosságra számított, aki eljött, de a színpadról áradó szeretet még szorosabbra fűzte a szálakat. Pintér Tibor többször szólt a közönséghez, elmondta minden művésze tud lovagolni, de most csak két lovat hoztak, a körülmények miatt. Igazgatóként minden színészéről szeretettel beszélt és persze a lovak szeretete is érződött.

A Vízi Színház történetében új fejezet nyílt, de ez nem lehet rendszeres, éppen a körülmények miatt. Pintér Tibor elmondta, szeretné, ami biztos sok néző óhaja is, hogy örülne, ha találnak Szarvason egy olyan helyszínt, ahol a társulat teljes csapata – színészek és lovak is – felléphetnek.

Galambos Edit