Utolsó előtti vacsora
Nem mindennapi élményben lehetett része a nézőknek, akik elég bátrak voltak, hogy részt vegyenek az Utolsó előtti vacsorán. A jelenlévők nagy többsége – de megkockáztatom, elképzelhető, hogy senki! – nem vacsorázott még olyan körülmények között, mint a Juhász Kata Társulat performansz újcirkusz előadásán a Szarvasi Vízi Színházban. Vitathatatlanul elképesztő, izgalmas élmény volt.
A Szarvasi Vízi Színház minden évadban igyekszik a nézőknek valami újdonsággal, kuriózummal szolgálni, ilyen volt néhány évvel ezelőtt a Nemzeti Lovasszínház, az olvasópróba, és kétségkívül ebbe a sorba sorolható a tegnap este is.
Juhász Kata Társulata Kereszty Gábor étterem-tulajdonossal megálmodott Utolsó előtti vacsora lukulluszi lakomáján újcirkuszos eszközök és szimbolikus fogások segítik elő a kapcsolódást. Az eredetileg Soul Stage Lakásszínházban tartott előadás most a víziszínház deszkáin kap helyet, ahol jól megerősített lábú, hatalmas asztal várja a nézőket.
Ahogy elhelyezkedtek az érdeklődők, összegabalyodott végtagokkal – mint egy Laokoón-csoport – kezdték görgetni, forgatni magukat és egymást a felszolgáló-öltözetű táncosok az asztal közepén annak egyik végéről a másikra és vissza, gondosan/pontosan megtervezett koreográfia szerint kiosztották az evőeszközöket. Óhatatlanul a Hair musical jutott eszébe a nézőnek, és bár a táncosok és akrobaták az idő nagy részében valóban az asztalon mozogtak, onnan nem lerepültek a tányérok, hanem éppen oda érkeztek. A fellépők ugyanis a produkció mellett ki is szolgálták a nézőket. Halk, majd változó intenzitással más-más stílusú zene szól, az elektronikustól az operarészletig.
Mindenképpen érdemes szót ejteni a menüről, melyet Kereszty Gábor (Két Szerecsen, Bartók reggel. délben. este., Goodbar, Fleischer Restobar) álmodott meg és készített el.
A hatfogásos menüsor első tétele “Az utolsó vacsora” házi marinált lazac, kovászolt kenyéren, ezt követte “Az élet” vietnámi almás tésztasaláta szezámmal, mogyoróval, “Az,eredet” szójában pácolt tojást tartalmazott chilis majonézzel, újhagymával, “Az édenkertben” paradicsomot, fetát, pesztót kóstolhattak az előadáson résztvevők, majd “A szexualitás” következett szuvidált szűz és füstölt, grillezett padlizsán, lebneh-vel, nyári lecsóval, “A bűnbeesés” fogását, az almás fahéjas morzsa sütit már együtt ették a nézők a táncosokkal. Ezt már nem tányéron kínálták, az asztal közepére terített vászonra tálalták, onnan szedhetett ki-ki magának. Kiváló borok egészítették ki a menüt. Míg a közönség az ételt fogyasztja, folytatódik a műsor: akrobatikus mutatványok, újcirkuszi zsonglőrködés, operaparódia, klasszikus szerelmi táncjelenet vagy éppen érzéki tangó.
A könnyű menüsor ellenére nem volt könnyen emészthető a mondanivaló, a szimbolikák, a krisztusi utalások, a látvány. A három nőből és három férfiből, táncosokból álló, rendkívül tehetséges csapat különböző, néhol egészen nyaktörőnek tűnő koreográfiával és improvizációval szolgálták fel az egymás után érkező fogásokat, bevonva a nézőket is a produkcióba. Sosem látott, koreografált, egyedi szertartás épült a vacsora elfogyasztása köré.
Ejtsünk szót a különös estét létrehozó alkotókról is: táncosok (felszolgálók): Déri András, Engelmann András, Hován Marcell, Juhász Kata, Kudlák Eszti, Markó Fruzsina, koncepció: Lóky Tamás, koreográfia: Juhász Kata, gasztronómia: Kereszty Gábor.
Két óra ritkán repül el ennyire gyorsan, kétségkívül különös, érdekes, izgalmas este volt, csak itt, csak most, csak nekünk.
