Legénybúcsú (MeG eGY CSoKiii)

Esett, elállt, majd újra esett, de ez senkit sem riasztott el a Szarvasi Vízi Színházból. Nem türelmetlenkedtünk, tudtuk, hogy egyszer csak elkezdődik!

Aztán berobogott a színpadra Alex (Szente Vajk) és Simon (Nagy Sándor), a két hűséges cimbora, utóbbi a vőlegény, akinek legénybúcsút tart a legjobb barátja. A buli kétszemélyes ugyan, de Alex nagyon igyekszik feledhetetlenné tenni. Mit is mondhatok? Sikerül! A legénybúcsú kétségkívül emlékezetessé válik, de nem minden a tervek szerint alakul.

Alex lefoglal egy szállodai szobát, call girlt hív és ráadásul különböző drogokat is beszerez. A hotelszobában azonban hirtelen feltűnik Candy, a filmsztár, akit Alex régóta bálványoz, egy rendőrnő, aki egy különös ügyben nyomoz, egy gyanútlan sztriptíz-táncos, egy pap, aki reméli, hogy minél hamarabb bíboros lesz és persze egy idő után az otthon maradt menyasszony, Mona is. A szálak egyre jobban összekuszálódnak, kiderül, hogy senki sem az, akinek látszik vagy éppen mondja magát, Alex és Simon pedig egyre inkább belegabalyodnak saját hazugságaikba, kis híján a barátságuk is áldozatul esik.

De minden jó, ha jó a vége!

Az atya, aki mindjárt bíboros lesz, Szerednyey Béla komikus vénája minden színházismerő ember számára közismert, persze, hogy most sem okoz csalódást, az előadás egyik üde színfoltját képezi. Csonka András (Mr. WATT, egy úriember), aki a második felvonásban néhány perces szóló-műsorral válik igazán emlékezetessé: zenés-táncos „magánszáma” hatalmas siker, rendesen megdolgoztatja a rekeszizmunkat A rendőrnő, Dobos Judit, karaktere szintén a darab egyik legnagyobb humorforrása, kijátssza a helyzeteket, poénjai minden alkalommal kellően ütnek, mi meg dőlünk a nevetéstől. Épp úgy, ahogy a Barabás Kiss Zoltán által megformált Bobé, a testőré, aki túlzó egyszerűségével, alacsony intelligencia-szintjével válik igazán szerethetővé. (Esküszöm, nem értem, hogy bírja ki röhögés nélkül? De tényleg?)

Szót kell ejtenünk a Bálizs Anettről, aki által alakított Candy-t teszi emlékezetessé, Zsíros Lindáról, aki Mona (a mennyasszony), Kovács Gyopárról, aki – hogy finoman fogalmazzunk -, nem túl okos call-girl, Oláh Béláról, aki micsoda londiner, és Olafról, a kisfiúról, (Endrődy Huba), akinek végül is megered a nyelve.

Az előadás előrehaladtával aztán egyre inkább mindenki vagy másnak adja ki magát, vagy előrukkol egy titokkal, aminek következtében változik a személyisége vagy éppen annak a megítélése. Mi pedig nem győzzük kapkodni a fejünket, vörösre tapsolni a tenyerünket, és dőlni a röhögéstől.

Az előadás díszlettervezője, Kovács Yvette Alida klasszikus, elegáns teret álmodott a cselekmény helyszínéül. A jelmezeket ugyancsak ő tervezte, a napjainkban játszódó történethez mai öltözeteket állított össze.

És nem felejthetjük ki a dramaturg Lőkös Ildikót sem a felsorolásból.

A Szarvasi Vízi Színház közönsége korosztályát tekintve meglehetősen széles skálán mozog, de gyakorlatilag minden korosztály élvezni tudta azt a közel két és fél órát, amit a színházban tölt. A szerzőnek sikerült elérnie, hogy bizonyos fordulatok valóban váratlanul hassanak, és még ha a poénok egy része sejthető is előre, a csavarok mindenki számára okoznak meglepetést.

Nem csodálkozhatunk azon, hogy minden jegy elkelt hetekkel az előadás előtt, sőt: üres pótszék is csak egyetlen egy maradt (e sorok írója mellett).

„Rendezői szempontból a Legénybúcsú remek stílusgyakorlat

– mondja Szente Vajk. – Közhelynek számít Karinthyt idézni, hogy humorban nem ismerek tréfát, ahogy a »szórakoztatás a legnehezebb műfaj« kiszólás is, de ezúttal valóban az a feladat, hogy a stílusosan létrehozzam ezt a farce-ot. Az előadás akkor fog jól működni, ha a magyar színházi hagyomány számára annyira természetes lélektani realizmus eszköztárát használjuk, és akkor lesz igazán vicces, ha a színészek komolyan játszanak.”

A Vízi Színház közönsége az elmúlt nyáron láthatta Szente Vajk rendezésében a Puskás-t, ebben az évben a Kőszívet, izgatottan várjuk a Macskafogót. Ilyenkor azért különösen jó viharsarkinak lenni.

Szente Vajk életpályája

1981-ban született. Édesapja Szente Béla a békéscsabai Csabagyöngye intézményvezetője, helyi képviselő. Édesanyja Lantos Éva. Nővére Szente Éva előadóművész, öccse Szente Áron. Gyermekkorát Orosházán töltötte, középfokú tanulmányait a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban végezte. 1999-ben került Budapestre, a Nemzeti Színház Színiakadémiára, ahol 2002-ben végzett.^[6] Elő diplomáját filmesztétika szakon szerezte, a másodikat a Károli Gáspár Református Egyetem művészeti igazgatás szakán.

Már akadémiai évei végén a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. Elsőként Ibolya Ede alakját formálta meg a Csókos asszony című operettben.

A Csokonai Színházból 2007-ben jött el, addig évente négy-öt szerepet játszott. Repertoárjában egyaránt megtalálható Peter Pan és Tamási Áron Kömény Mókája, valamint az Equus főhőse, Alan Strang is.

2005-ben mutatta be a Madách Színház a Volt egyszer egy csapat című musicalt, melyben Daniel Gillen szerepét játszotta el. Eztán Gavin Smith szerepét alakítva bekapcsolódott a Madách Színház Páratlan páros 2. című előadásába is, s 2006 júniusától Leo Bloom szerepét játszotta a Producerek című musicalben.

2007-ben szerepelt a Casting Minden című zenés filmben, majd 2008-ban a Made in Hungaria című zenés filmben is.

A legsokoldalúbb magyar művészek egyike. 2011. június 9-én mutatta be a Madách Színház a Csoportterápia című darabot, melynek társszerzője és szereplője is. Ugyanitt 2012. február 10-én volt az Én, József Attila című darab bemutatója. Ezt – Szirtes Tamás oldalán – színpadra alkalmazóként és társrendezőként jegyzi.

Szerkesztője és műsorvezetője a Madách Színház videohírlevelének (Madách TV), ő vezeti az M1 csatornán a 2011-es indulása óta a Magyarország, szeretlek! című vetélkedőműsort is. 2017-ben a Honfoglaló nevű internetes játék alapján készült kvízműsor műsorvezetője lett a Dunán, a Magyarország, szeretlek! is ide került át 2015 márciusában.

2018-ban pályázott a Budapesti Operettszínház vezetői pozíciójára.

2020-tól a kecskeméti Katona József Színház főrendezője.

Wikipédia