Férfi és nő – két külön galaxis, mégis egymásra utalva

Könnyed, fiatalos lendületű, ugyanakkor igényesen összeállított verses-zenés esttel várta a közönséget a Szarvasi Vízi Színház. A szépszámmal megjelent nézők Kiss Viktória és Boronyák Gergely Vers a víz fölött – Férfi és nő című előadását láthatták, amely a férfi és a nő örök, sokszor megfejthetetlen kapcsolatát járta körül – sok humorral, öniróniával, dallal és prózával.

Az est egyetemes témát választott: mit kezd egymással a férfi és a nő, ha látszólag két külön galaxisban élnek? Az előadás erre a kérdésre nem komoly megfejtésekkel, hanem játékosan, szerethető humorral és jól megválasztott irodalmi, valamint zenei részletekkel kereste a választ.

A műsor során a kapcsolat különböző stációi elevenedtek meg az ismerkedéstől a szerelem első pillanatain át a féltékenységig, a félreértésekig és végül az együttélés hétköznapjaiig. A két színész természetes könnyedséggel váltott a prózai jelenetek, a versek és a dalok között, így egy pillanatra sem engedték lankadni a közönség figyelmét.

Az irodalmi válogatásban többek között Heltai Jenő Pesti nők című művének részletei, Mark Twain Ádám és Éva naplója, valamint Robert Burns Egy csók, aztán soha többé című verse is helyet kapott. A humoros, sokszor önironikus gondolatok között olyan felismerések is elhangzottak, amelyek pontosan érzékeltették, mennyire másként látja a világot a férfi és a nő.”Ha bejön a férfi a szobába, akkor csak egy férfi. Ha bejön a nő a szobába, akkor férfi lettem, és annyira vagyok férfi, mint amennyire nő az, aki bejött a szobába.” – szólt az egyik találó, mosolyt fakasztó gondolat.

A prózai és verses részeket jól egészítették ki a zenei betétek. A közönség olyan ismert Hungária-dalokat is hallhatott, mint a Meghalok, hogyha rám nézel, a Nem várok holnapig vagy a Hol jár az eszem?, Ádám hol vagy? A dalok nem csupán hangulati elemek voltak, hanem szervesen kapcsolódtak az előadás témájához: a vágyhoz, a bizonytalansághoz, a szerelemhez és ahhoz a sok-sok apró helyzethez, amelyben férfi és nő újra meg újra megpróbál eligazodni egymáson.

Kiss Viktória és Boronyák Gergely párosa végig megőrizte az előadás könnyed, játékos hangulatát. A két színész fiatalos energiával, közvetlenséggel és jó humorérzékkel teremtett kapcsolatot a közönséggel. A jól összeállított műsorban a humor és az igényesség szerencsésen találkozott: lehetett nevetni a férfi és nő közötti különbségeken, miközben ismerős élethelyzetekre, saját történeteinkre is ráismerhettünk.

A Vers a víz fölött – Férfi és nő végső soron nem akarta megfejteni a megfejthetetlent. Inkább megmutatta, hogy a férfi és a nő talán valóban két külön világ – vagy éppen két külön galaxis –, de éppen ez adja a kapcsolatuk szépségét, izgalmát és kimeríthetetlen humorforrását.

A Szarvasi Vízi Színház közönsége ezúttal egy olyan est részese lehetett, amelyben a dal, a vers, a próza és a színházi játék egymást erősítve adott tartalmas, ugyanakkor felhőtlen kikapcsolódást. A nézők pedig jókedvűen távozhattak – talán azzal a felismeréssel is, hogy bár férfi és nő sokszor nem érti egymást, azért nagyon is érdemes újra és újra megpróbálni.

SzJ