Aranykulcsocska

Nem túl jó hír a gyerekeknek, hogy rohamléptekben telik a nyár, a Szarvasi Vízi Színházban a harmadik szerdán – ami köztudomásúan elsősorban a kiskorú nézőké – Zalán Tibor: Aranykulcsocska című meséjét élvezhették Márkó Eszter rendezésében. 

A Szolnoki Szigligeti Színház előadásából kiderült: mit nyit az aranykulcsocska? Milyen kalandokon megy keresztül Burattino, a kis, életre faragott fabábu? 

A mindenki által ismert és szeretett kis fabábu a mese főhőse, akit kíváncsisága számos bonyodalomba kever. Basilio kandúr és Alisa róka kicsalják a pénzét és Mafla-országba viszik. Itt a tóban lakó teknősbéka aranykulcsocskával ajándékozza meg, és elárulja, hogy valami nagy csoda várja azt, aki a kulcs titkának nyomára jut. A mese gyermekeknek és gyermeklelkű felnőtteknek szólt, sok zenével, kalanddal, bábokkal, barátságról, összetartozásról, leleményességről, bátorságról, emberségről.

Az 1945-ben elhunyt nagy szovjet író Alekszej Tolsztoj, sok kiváló regény szerzője, aki a híres Pinocchio, avagy a fabábu kalandjai ihletése nyomán írta meg a mindmáig érdekes és népszerű történetet, így ír Pinocchióról: “Gyermekkoromban, valamikor nagyon régen, olvastam egy könyvet, melynek ez volt a címe: Pinocchio, avagy a fabábu kalandjai (fabábu olaszul – burattino). Pajtásaimnak, a kislányoknak és a kisfiúknak gyakran meséltem Burattino érdekes kalandjairól. A könyvem azonban elveszett, s én minden alkalommal másként mondtam el; olyan kalandokat gondoltam ki, amelyeknek semmi közük nem volt a könyvhöz. Most, évek múltán eszembe jutott az én régi barátom, Burattino, és elhatároztam, hogy elmondom nektek, kislányok és kisfiúk, ennek a faemberkének rendkívüli történetét.” (Alekszej Tolsztoj).

A „faragatlan történet” elején a fatuskóból szinte magától életre kelt Burattino (Cseke Lilla Csenge) magányosan és korgó gyomorral évődik a falra festett tűzhelyet őrző-védő pókkal, amikor orrával véletlenül beszakítja a vásznat, amely mögött megpillantja az ajtót. A bábu, aki nem tehet hosszú orráról, hiszen ugyanúgy „születési adottsága”, mint testének anyaga, unalmában indul útnak, és mert éhes. Carabas Barabas (Horváth György) bábszínházában nincs előadás, az igazgató jajveszékelve kesereg, hogy éhen fognak halni és megszöknek a bábjai. A róka és a macska mai kisvállalkozók módjára vágják át hősünket, hiába figyelmezteti nyikorogva a fogadó új cégéreként a rézkakas. Szerepel még a történetben denevér, kékhajú lány, kakas, teknős, kutya is, de Burattino végül a barátaival közösen győzi le az ellenséget, a mese végén minden jóra fordul, ahogy az a rendes mesékben lenni szokott. A közönség pedig hálásan tapsolt.

A díszletet Csiki Csaba álmodta meg, jelmeztervező: Cs. Kiss Zsuzsanna, bábtervező: Lenkefi Zoltán, koreográfus: Kinczel József, zene: Lovas Gábor.

A következő szerdán a Békéscsabai Jókai Színház előadásában Péter és Pál Lustaországban meséje várja a gyerekeket.

SzJ