“Általam vagy, mert meg én láttalak” (Maga nős ember, vagy boldog?)
Négy igen tehetséges másodéves színészhallgató (Hamar Vivien, Somogyi Anna, Kerekes Laura, Bruda Róbert) járta körbe közel egy órán át Ady Endre szerelmi életét. A műsort Szepsi-Szente Éva állított össze Dénes Zsófia Élet helyett órák című könyvéből.
“Viharként tombol már a messzi távol / Felgyúlt a régi tűz, s a szívem lángol / Eszembe jutnak mind a meghitt órák / Egy ablak és a te kis szobád”. Szécsi Pál dalát énekli Bruda Róbert ezen a vasárnap estén a szépszámmal összegyűlt nézőnek, hamarosan kiderül számunkra, hogy Bruda Róbert Ady Endre, és hamarosan érkezik is a három igazán nagy szerelme: Léda (Diósy Ödönné Brüll Adél) – Kerekes Laura, Zsuka (Dénes Zsófia) – Hamar Vivien és Csinszka (Boncza Berta) – Somogyi Anna.
Ha Ady szerelmeiről hallunk, elsősorban a fenti három hölgy jut eszünkben, de a nőfalónak is nevezett költőt ennél jóval több hölgyhöz kötötték gyengéd szálak. A mindig szerelmes Ady élete tele volt hol plátói, hol beteljesedett szerelmekkel, melyek egytől egyig nagyban befolyásolták a 20. század egyik legnagyobb költőjének írói tevékenységét.
Diósyné Brüll Adélt, a halhatatlan Lédát 1903-ban Nagyváradon ismerte meg Ady egy irodalmi esten, Már első beszélgetésük során fellobbant a láng kettejük között. Az első magyar modern múzsaként emlegetett asszony teljesen megbabonázta a költőt, aki egészen Párizsig követte szerelmét.
Léda és férje, Diósy Ödön nemcsak otthont adott a költőnek: bemutatták a szakmában befolyásos ismerőseiknek, illetve a vérbaj (Mihályi Rozáliától, fiatalkori szerelmétől kapta el a szifiliszt, amely közrejátszott a költő 1919-es halálához is) egyre súlyosabb tünetein is igyekeztek segíteni, a legjobb orvosokhoz vitték el és rendszeresen vitték kezelésekre.
Ady és Léda híres se veled, se nélküled kapcsolata nagyos sok szenvedéllyel és érzelemmel volt tele: hol őrülten szerették, hol szívből gyűlölték egymást, utóbbi pedig néhányszor tettlegességig is fajult.
Egy biztos: Léda halhatatlan múzsája lett Adynak, az asszony által kiváltott érzelmek és a párizsi látogatások óriási hatással voltak művészetére.
Hevességükből kifolyólag nehéz volt egymás nélkül élniük, de mikor kapcsolatuk véglegesen megromlott, elváltak útjaik. Ady az Elbocsátó szép üzenet című versében búcsúzott el végleg Lédától, amit a Nyugatban publikált, s amely kétségkívül a magyar irodalom egyik legszebb verse.
Zsuka
1913-ban találkozott a Párizsban élő újságírónővel, Dénes Zsófiával (Zsukával), akivel hamar megkedvelték egymást. Közös szenvedélyük, az írás szorosan összekötötte őket, emellett Zsukát végtelenül vonzotta az akkor már méltán népszerű költő, Ady pedig remélte, hogy a megbízható férj szerep talán ad valami stabilitást az életébe.
Rövid időn belül el is eljegyezték egymást, ám a lány szülei hevesen tiltakoztak a tivornyás és nőügyeiről elhíresült költő ellen, így végül nem teljesedett be a frigy. Ennek ellenére barátok maradtak, a költő haláláig rendszeresen leveleztek és figyelemmel kísérték egymás szakmai sikereit.
Csinszka
Ady utolsó múzsája a nála jóval fiatalabb Boncza Berta “Csinszka” volt, aki találkozásuk előtt pár évvel kiszúrta magának az akkor már híres írót.
Első levelét Adynak 1911-ben küldte, amiben azzal próbálta felhívni magára a figyelmet, hogy kettejüknek közös felmenőik vannak, ám nagy csalódottságára a költő csak a következő sorokat küldte vissza:
„Kedves, tizenhat éves, boldog kisasszony. Nagyon köszönöm, hogy Maga, kislyány, ott Svájcban reám gondolt.”
1914-ben találkoztak először élőben, amikor Csinszka 20, Ady pedig 37 éves volt. Az évek óta Adyról álmodozó Csinszka saját képzeletében élő népszerű, jó kiállású férfi helyett egy betegeskedő, idősebb emberrel találta szembe magát, ám népszerűsége és tehetsége továbbra is imponált neki, 1915-ben a lány apjának beleegyezése nélkül házasodtak össze.
Ady a legtöbb találkozójára elvitte Csinszkát is, aki ezáltal megismerte a kor többi nagy íróját, akiket a fiatal lány hamar az ujja köré csavart. Feltehetőleg mindketten több szerelmi viszonyt is folytattak másokkal a négyéves házasságuk alatt, Csinszka mégis haláláig ápolta az akkor már sokat betegeskedő férfit, aki a magyar irodalom legszebb soraival örökítette meg szerelmüket.
Ady Endre kétségkívül a XX. század egyik legnagyobb költője, az est folyamán a rendkívüli igényességgel összeállított műsorban igen tehetséges színésznövendékek hozták el Ady szerelmi életének néhány részletét, sanzonokat, a magyar könnyűzenei élet nagyszerű dalai hallhatták a nézők. Kétségkívül kiváló este volt. Köszönjük.
