A víg özvegy

Lehár Ferenc nagysikerű operettjének népszerűségét mi sem mutatja jobban, minthogy az 1905-ös bemutatót számtalan színházi-, film- és balettelőadást, sőt lemez-kiadást is megélt. A Víg özvegy történetét a Szarvasi Vízi Színházban ezúttal a Magyar Zenés Színház hozta el nagyszámú közönségének. Glavari Hanna, a dúsgazdag özvegy és Danilovics Daniló fordulatos szerelmi története megérdemelten aratott nagy sikert Szarvason.

Lehár halhatatlan, fülbemászó melódiái, humora, romantikus szerelmi története hat évtized alatt szerte a világon mintegy félmilliószor került színpadra, a lemez- és kottaeladások több tízmilliós bevételt termeltek. Pedig a darab megszületésekor a Theater an der Wien színház igazgatója annyira nem hitt az operett sikerében, hogy a raktárból szedte elő a díszletet és a jelmezeket.

Szarvason Bozsó József rendezésében láthatta Glavari Hanna (Szeredy Krisztina), a dúsgazdag özvegy történetét, aki hosszú évek múltán újra találkozik fiatalkori szerelmével, Danilovics Danilóval (Domoszlai Sándor). A darab főcselekménye nem szól másról, mint hogy egy kis ország, “Ponteverdo” az anyagi csődtől megmeneküljön, ezért dúsgazdag honleányukat akarják hazacsábítani, remélve, vagyona kiút lehet a gazdasági összeomlástól. “Pontevedro párizsi nagykövetségén a diplomaták arra törekednek, hogy az ország csődjét elkerüljék, s a cél elérése érdekében az európai nagyhatalmak segítségét kérik. Zéta Mirkó (Kokas László) nagykövet és munkatársai fogadást rendeznek az illusztris francia vendégeknek. Olga (Steinkohl Erika), Kromow tanácsos felesége afférba bonyolódik a fiatal Raoul Saint Brioche (Bozsó József) francia diplomatával. Sőt maga a nagykövet felesége is szerelmes lesz, mégpedig Rosillon (Jenei Gábor) francia kabinetfőnökbe. A nagykövet meghívja a fogadásra Glavari Hannát, a külföldön élő dúsgazdag pontevedrói özvegyasszonyt, annak a reményében, hogy majd szerelembe esik, és pontevedrói férjet választ magának, így hatalmas vagyona visszatér az országba. Zéta férjjelöltnek Danilo Danilovics grófot szemeli ki, a követség titkárát, akinek évekkel korábban már lángolt a szíve Hannáért. Az özvegy megérkezik, azonban a nagykövet terve bukni látszik, mivel a Hanna és Danilo közötti korábbi sérelmek még erősen élnek, így közeledésről szó sem lehet. A jelenlevő diplomaták azonban hevesen udvarolnak a hölgynek, azzal fenyegetve a nagykövet tervét, hogy az özvegy nem pontevedrói férjet választ magának. Az özvegy, aki élvezi a helyzetet és főleg azt, hogy Daniló féltékenyen nézi az udvarlók seregét, meghívja az egész társaságot a jachtjára. A kihívásra Daniló újabb sértéssel válaszol, tovább mélyítve a kettejük közötti szakadékot.

Mindketten változtak az évek folyamán: a nő gyanakvó lett és kemény, a férfi cinikus és lump. A múltbeli tévedések és a jelenbeli sértések pedig nem hagyják, hogy a két egymásnak teremtett ember könnyen megtalálja az utat a másikhoz. Egy nehezen meg- és újraszülető szerelem története az övék, melynek hátterében egy gazdasági válsággal küszködő délkelet-európai kisállam politikusai taktikáznak a maguk és az ország túléléséért.”

Lehár Ferenc egyik legnagyobb sikerű remekműve, A víg özvegy, mely több mint száz éve járja már diadalútját szerte a világon, hatalmas sikert aratott a Szarvasi Vízi Színházban is. Lehár szédítő, bódító, halhatatlan melódiáit, a három felvonáson át tomboló ármánnyal és szerelemmel átszőtt történetet hálásan tapsolta a közönség. 

SzJ