Mágnás Miska

A Nemzeti Lovas Színház évek óta visszatérő fellépője a Szarvasi Vízi Színháznak. És milyen jó, hogy ez így van! Az operett él és virul, most Mágnás Miska történetét hozták el a nagyszámú érdeklődőnek.

A Nemzeti Lovas Színház alapötlete Pintér Tibor és Sasvári Sándorhoz köthető, több, mint tíz évvel ezelőtt döntöttek úgy, hogy a komáromi székhelyű Magyar Lovas Színházban egy régi lovas épületben színházat alapítanak. Pintér Tibor nagyon hamar rájött arra, hogy a lovas színházzal valami más küldetése van: több helyen kell, hogy lássák a létrejött előadásokat, nem szabad, hogy egy vidéki kisvároshoz kötődjön. A lovas színháznak Budapest kell, hiszen Magyarországról elmondhatjuk, hogy főváros orinetált szinte minden téren. Hét Komáromban töltött év után  nekivágott Budapestnek.

Alapkövetelmény, hogy az előadók rendszeres edzésekkel tartsák magukat karban. “Aki nem tudja bele-álmodni magát a száguldó lovak adta életérzésbe, annak ez soha nem fog eufórikus boldogságot okozni. Nem fogja a lelkét eltölteni gyönyörrel, már pedig a mi szakmánk arról szól, hogy a lelkünk fényben pompázzon” – írja egy helyen Pintér Tibor.

Előadásaikat utaztatják, így juthattak el a szarvasiak nagy örömére a vízi színházba, de számtalan más helyszínen is örömteli estét okoztak közönségüknek, sőt Európa különböző országaiba is eljutnak.

Magyar bázisuk Mórahalom, Diósgyőr és Bikal, azonban ez folyamatosan bővül azokkal a nagy kultikus történelmi városokkal, akik úgy érzik, hogy szeretnének a Nemzeti Lovas Színházzal együtt dolgozni.

Számtalan látványos bemutatót tartottak az évek során: Trója, Honfoglalás, Az utolsó betyár, Marica grófnő, Cirkuszhercegnő, Mágnás Miska, István a király, Csárdáskirálynő. A látogatóknak rendkívüli élményben lehet részük, hiszen fantasztikus látványt nyújt minden egyes előadásuk a lovakkal (de vannak szamarak, birkák, kutyák is) íjászok, tánckar is részt vesz az előadásokban. 

A Mágnás Miska című, Keleti Márton által rendezett fekete-fehér magyar zenés vígjáték 1948-ban készült bemutatója 1949-ben volt. A magyar filmgyártás legnézettebb alkotása. A filmet 9,5 millióan látták a mozikban.

Baracs István (Pintér Tibor) vasútépítő mérnök megérkezik szülőfalujába, hogy megépítse a vasutat. A vásárban beleszeret Korláthy grófék álruhás lányába, Rollába (Ilyés Jenifer). A grófék megkedvelik a fiatalembert, de amikor megtudják, hogy nem a birtokuk felé tervezi a vasutat, kiutasítják. Baracs annak érdekében, hogy a vasút a falu felé épüljön, a távollevő Eleméry grófként mutatja be Korláthy grófék estéjén inasát, Miskát, és megkéri, hogy próbálja meg elintézni, hogy a vasút a falu felé épülhessen.

Miska (Mohácsi Márk), a talpraesett lovászfiú pillanatok alatt a szemünk láttára válik előkelő arisztokratává. Tenyeres-talpas párjából, Marcsából (Becz Bernadett) pedig estélyi ruhás dáma lesz, aki Mary grófnőként vonul be az úri társaságba. Mindez azért történik, mert a rátarti család hallani sem akar arról, hogy Baracs, az egyszerű tiszttartó lányukat, Rolla grófnőt vegye feleségül. Óriási szerencse, hogy a kleptomániás nagymama (Lőrincz Andrea) nem törődve efféle előítéletekkel, a fiatalok mellé áll, s így az operett felhőtlenül juthat el a vidám fináléig.

Az előadást Pintér Tibor rendezte.

Ragyogó színészi alakítások, gyönyörű lovak (mindjárt négy is), nagyszerű koreográfia (Patuzzi Mónika) és díszlet (Domján Gábor), hatalmas közönségsiker. Ilyen volt a Mágnás Miska. A következő évadban is várja vissza a Nemzeti Lovas Színházat Szarvas.

SzJ