Hamupipőke

Mindenki tudja már a 14. évad végére, Szarvason a szerda a gyermekeké. Bármilyen hihetetlen, a Fogi Gyermekszínház Hamupipőkéje a 2024-es nyár utolsó gyermekelőadása volt, a negyven fokos hőség ellenére, teltház előtt mutatkozott be a gonosz mostoha és Hamupipőke.

“Hamupipőke kereskedő édesapja, édesanyja halálát követően újra nősül, így a lány kap egy mostohaanyát és két mostohanővért. Az édesapa, amikor egy utazására készül, megkérdezi a lányokat, ki, mit szeretne, a mostohák drága szöveteket, ruhákat, Hamupipőke azonban csupán egy kis csemetefát kér. Az utazás rosszul végződik, meghal az édesapa, aki árván hagyja Hamupipőkét. Ekkor elszabadul a pokol, a mostohák cselédjükként kezelik, megalázzák, kihasználják. Közben a király fia nősülni készül, s a választáshoz meghívja országa hajadon leányait. A mostohalányok nagyon készülnek, cicomászkodnak a mulatságba, azzal a hittel, hogy kettejük közül választ bizonyára a király. A gonosz mostoha, hogy távol tartsa a kedves Hamupipőkét a báltól, egy tál lencsét önt a hamuba és ráparancsolt, hogy válogassa ki. Amikor a mostohák végre elvonulnak a bálba, csoda történik, egy tündérszép ruhával, cipővel lepi meg Hamupipőkét, aki galambok, más állatokátváltozásával, hintón érkezik a bálba. Egy kitétel van csupán, amikor éjfélt üt az óra, el kell hagynia a kastélyt, mert a varázslat véget ér. A királyfit elbűvöli a lány szépsége, de közeledik az éjfél, a lánynak mennie kell. A kastély lépcsőjén viszont elhagyja az egyik pár cipőjét. A királyfi elhatározza, hogy Hamupipőke lesz a párja. Ezért keresésére indul a félpár cipővel. Ahogy a legtöbb mese, ez is jól végződik, „A jó elnyeri jutalmát!”. A király megtalálja a cipő tulajdonosát, nagy lagzit csapnak és „most is boldogan élnek, míg meg nem halnak”. Hamupipőke a sok gyötrelem, megaláztatás után a reményt testesíti meg, ahol mindig ott rejtőzködik az új, a jó kezdete.”

Grimm meséjét írta át némiképp Bencze Balázs dramaturg, szerzett hozzá zenét: Harmath Imre, írt hozzá dalszöveget: Bencze Balázs, álmodott hozzá díszletet: Halász G Péter, jelmezt: Reidinger Mária, végül színpadra álmodta Szabó Zsuzsa rendező. 

Honnan is származik a eredeti mese? Eredete egészen az ókorig, egy Rhodópisz nevű görög rabszolgalányig vezethető vissza. Egy madár felkapta Rhodópisz szandálját, és az egyiptomi király ölébe pottyantotta, aki később nőül vette őt. A történetet a görög földrajztudós, Sztrabón jegyezte le valamikor Kr. e. 7 és Kr. u. 23 között. De a Hamupipőke-sztori kulcselemei megjelennek a kínai költő, Duan Chengshi 860-ban publikált kötetében is; itt Ye Xian (vagy Yeh-Shen), a mostoha nevelte árva lány veszíti el cipőjét egy vásári bálban. Sőt, egyes források szerint még az amerikai őslakos indiánok mondakörében is találni hasonló utalásokat.

Az első dokumentált premiert 1813-ban Bécsben tartották, majd 1822-ben Londonban is bemutatták az első egész estés balettet, 1893-ban a Mariinszkij Balett Boris Fitinhof-Schell zenéjére mutatta be Enrico Cecchetti és Lev Ivanov koreográfiáját.

A történetet számtalan színház, bábszínház is műsorára tűzte, szerdán a Fogi Színház előadásában láthattuk, némiképp átírt változatban. Szerdán este Hamupipőke édesapja nem hal meg egy végzetes utazás során, nagyon is jelen van, derűs perceket szerez a nézőknek tutyimutyiságával, a csodát a szomszédasszony testesíti meg, ő ad báli cipőt és gyönyörűséges ruhát főszereplőnknek, a mostoha viszont itt is végelenül gonosz, a történetet, a koreográfiát, a dalokat így is nagy nevetéssel, és még nagyobb tapssal jutalmazzák a nézők. És persze a legfontosabb: a királyfi végül megtalálja a cipellő gazdáját, Hamupipőkét, és ma is boldogan élnek, ha meg nem haltak.

Nagyon-nagyon hamar elszállt a nyár, jobbnál-jobb szerdákat élvezhettünk. Találkozzunk jövőre is!

A Fogi Színház bemutatása

A Fogi Színház 2002-ben, kulturális és egyéb, köztük környezetvédelmi értékek terjesztése céljával alapított színházi „nem állandó” társulat, amely „kőszínház” nélkül, évente kb. 240 gyermekelőadást, továbbá Pesti Művész Színház néven több tucat felnőtt színházi előadást tart országszerte.

Gyermekszínház lévén odafigyel arra, hogy nézőközönségét kedvezményes áron juttassa színházi élményhez az ország különböző pontjain. A színház fontosnak tartja, hogy olyan gyermekek is gazdag kulturális programhoz juthassanak, amelyre egyébként nem lenne lehetőségük.

A Fogi Színházat Fogarassy András színművész alapította, az elmúlt közel tíz évben több tucat színdarabot állított színpadra és vitte el társulatával a színműveket különböző városokba, kulturális intézményekbe, művelődési házakba, városi színházakba, falvakba.

A repertoáron szerepel többek között a gyerekek számára: a Pán Péter, a Süsü, a sárkány, a Hófehérke meg a törpék, a Szaffi, a Gulliver, a Dr. Bubó, a Micimackó meséi és a környezettudatosságot hirdető: Kukamese című darab.

Felnőtt darabjai között elsősorban vígjátékokat, bohózatokat és operetteket találunk, például a sokak által kedvelt Mágnás Miska, a Luxemburg grófja, egy interaktív színházi előadás: a Meghívás egy gyilkos vacsorára című játék, az Elvámolt nászéjszaka, A szerelmes nagykövet, a Négy férfi gatyában és így tovább. A 2012-2013. színházi évadban újdonságuk a Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal című mesejáték, a Nyakiglláb, Csupaháj, Málészáj avagy Terülj terülj asztalkám című népzenés mese, valamint a Randevú Párizsban avagy Szenteltvíz és kokain című francia vígjáték.