Egyszer élünk, de most nagyon!

Van egy barátom, végzetesen más, / És végzetesen mégis egy velem./ É n végigálmodom az álmait, / Ő végigéli az én életem. Szalai Brenda és Kövesdi Kornélia verses estje.

A vízi színházban szinte a kezdetektől fogva mindig helyet kapnak olyan pályakezdő fiatalok, akik most kezdik bontogatni a szárnyaikat, kell számukra is tér, ahol megmutathatják a tehetségüket. Kiváló alkalom erre a “Vers a víz fölött” esték. 

Az Egyszer élünk, de most nagyon! zenés, verses utazás volt két lány barátsága körül, hogyan erősítik egymást, beszélik meg/ki a hétköznapok problémáit, adott esetben kisírják magukat a másik vállán. Szalai Brenda és Kövesdi Kornélia bár csak nem oly régen végeztek a békéscsabai Színitanház színész szakán, egyre többet láthatjuk őket a Békéscsabai Jókai Színházban. Most pedig gondoltak egy nagyot, összeállítottak egy szűk egyórás estet versekből, dalokból. 

Közkedvelt sanzonok, kuplék és versek színesítették Szalai Brenda és Kövesdi Kornélia műsorát: Mary Zsuzsa: Mama / Hacáré, hacacáré / Juhász Gyula: Szerelem / Szívemben bomba van / Szeder-Szabó Krisztina: Feri feneke / Heltai Jenő: Háromtól hatig / Máté Péter: Mondd, miért szeretsz te mást / Radnóti Miklós: Szakítottunk, te véresre / Dés és Bereményi: Legyen úgy / Toldy Mária: Lelketlen ember / Toldy Mária: Például te / Zséda: Fekete rúzs / Pásztor Anna: Kezdjetek el élni / Postássy Juli: Puszinyuszi / Reményik Sándor: Egymás helyett

Nem mondom, hogy egyetlen elcsúszott hang sem esett ezen az estén, de a báj, a fiatalos lendület, a műsor összeállítása, a lelkesedés, gyorsan feledtette ezt a szép számban összegyűlt közönséggel. Bízunk benne, sokszor láthatjuk még Szarvason őket.