“Júlia nem akar a földön járni”
„Pontosan, terv szerint, kezdődik el.
Az utcán nincs tömeg, a rendőr figyel.”
Hogyan is lehetne az utcán tömeg, hiszen MINDENKI Vincze Lilla koncertjén ül!
A rendkívüli hangi adottságokkal rendelkező énekesnőt teltház várta a Szarvasi Vízi Színházban. E soros írója biztos benne, hogy egyetlen néző sem távozott csalódottan ezen az estén (még a hídon ácsorgók sem!) Lelkesen tapsoltunk, vele énekeltünk, és jöttek, jöttek a jól ismert dalok: Szállj velem , Maradunk a Duna partján, Fogd meg a kezem (ha lehet ilyet megjegyezni, személyes kedvencem https://www.youtube.com/watch?v=Gaj-ezki2Qs), és persze nem hiányozhatott Edit Piaf sem (Milord).
Amikor a dalait hallgatjuk, azt hiszem, nem járok messze az igazságtól, ha a légies szó jut elsőként eszünkbe. Az a természetes könnyedség, ahogy énekel Vincze Lilla, mindig különleges élvezetet nyújt. Így volt ez ma is. Bizton állítom, különleges este volt.
Összeszokott, egymás rezdülését is ismerő társak: Hole Anna – fuvola, vokál, Fodor Zsófia – basszusgitár, Kosztin László – gitár, Popper Péter – billentyűs hangszerek, vokál, Laskay Péter – ütős hangszerek, dob, segítették mintegy kilencven percen keresztül.
A TEHETSÉG és a PROFIZMUS nagy találkozását láthattuk ezen az estén.
„Júlia nem akar a földön járni” – mit is mondhatnék: mi is legalább 10 centivel fölötte éreztük magunkat.
“Vincze Lilla karrierje 1986-ban indult a Napoleon Boulevard együttessel, amikor megnyerték az Interpop fesztivált. Az együttes eredeti felállásban 1990-ig létezett, utána az énekesnő Cziglán Istvánnal dolgozott tovább. A 2000-es évek elején crossover stílusra váltott, 2008-ban ebben a stílusban készült el Angyalnak, madárnak című lemeze. 2009-ben újra összeállt a Napoleon Boulevard.
2000 óta saját énekiskolát működtet, tanári diplomával rendelkezik. Több színházi produkcióban is részt vett, játszotta Edith Piafot a Ruttkai Éva Színház színpadán. Templomi koncerteket ad, kamarazenekarral lép fel, és a Rajkó zenekarral is dolgozik.
„Júlia nem akar a földön járni”- a népszerű Napoleon Boulevard dal címe lehetne akár Vincze Lilla pályafutásának mottója is. Mert elszakadni a műfaji határoktól, mindig újat gondolni földhözragadtan nem lehet. Az énekesnő immár három évtizede énekel a legkülönfélébb műfajokban. Bármibe fog, teljes odaadással teszi. Játszott zenés darabban, zsűrizett A Dal című tehetségkutató műsorban, jelenleg is tanít, emellett évek óta a Kockacukor művészeti klub házasszonya. Sokoldalú személyisége teszi a rajongók számára példaképpé. Ma Magyarországon keveseknek sikerül „ennyivel is” népszerűnek maradni. Ő közéjük tartozik.
Az 1986-os siófoki Interpop Fesztiválon nagy feltűnést keltett a Napoleon Boulevard zenekar egy fiatal szőke énekesnővel. Annyira, hogy meg is nyerték a fesztivált. A következő években sorra adták ki a jobbnál jobb albumokat, Lilla többször is elnyerte az Év Énekesnője címet. A nyolcvanas évek zenei palettáján üdítő színfoltnak számított a Solaris együttes tagjai által alapított zenekar. A rendkívül gazdag és változatos hangszerelés, a popzenében ritka fuvolaszólamok, a különleges énekhang adott a daloknak összetéveszthetetlen karaktert.
Vincze Lilla pályája folyamatos műfaji és szellemi utazás, melyen mindig örömmel kísérik el rajongói.”
