Jó műveket kell játszani, azokra vevő a közönség – villáminterjú Uhrin Viktorral

Varázslatos estét hozott a Békés Megyei Szimfonikusok Kamarazenekar a szarvasi Vízi Színpadra. Bachról és pályáról kérdeztük a zenekar vezetőjét, de szóba került még az is, mikor és hol lépnek fel legközelebb.

Nyáreste a Vízi Színház színpadán – egyrészt milyen érzés volt fellépni itt, ebben a környezetben, másrészt nem túl nagy merészség Bach-al indítani egy könnyű nyáresti koncertet? Milyen sorvezető mentén alkották meg a műsort?

Nagy öröm volt számomra ilyen különleges helyen játszani, mint a Szarvasi Vízi Színház. Hangversenytermi körülményekhez vagyunk szokva, de szívesen játszunk szabadtéren. A nagyszerű hangosítás sokat hozzátett a koncertünkhöz.

Bachot műsorra tűzni nem kell nagy bátorság, a közönség mindenhol kedveli. Piazzollával kapcsolatban már kellett bátorság, úgy gondolom. Zenéje a 20. század modern zenéjét idézi, de hatott rá az argentin tangó, a jazz és Bach is. Idén ünnepeljük születésének 100. évfordulóját, emiatt is aktuális volt. Bach és Piazzolla kapcsolata adta a keretet a műsornak, fűszerezve klasszikus, romantikus zenével és Bartókkal. Jó műveket kell játszani, azokra vevő a közönség, függetlenül műfajtól, szerzőtől.

Mikor és hogy indult a pályája? Hogy lesz az emberből zenekarvezető? Hogyan áll össze egy profi csapat?

7 évesen kezdtem hegedülni, pályaválasztásnál a középiskola előtt már nem volt kérdés, hogy zenével akarok foglalkozni. Budapesten szereztem művész diplomát a Zeneakadémián és szabadúszó zenészként dolgoztam sokáig. A klasszikus zene mellett játszottam népzenét, jazzt is. Művészeti vezetőnek lenni összetett feladat, kell szakmai tudás, bizalom a zenészek irányából, pedagógiai és szervezői képességek.

Támogatóink az EMMI, az EMET, Békéscsaba Város Önkormányzata és a Csabagyöngye Kulturális Központ. Rengeteget segítenek abban, ami általánosságban egy profi együtteshez kell: a hasonló művészi kvalitás mellett összetartónak is kell lennie, közösséget kell alkotnia.

Ki az abszolút kedvenc? És ki az abszolút kedvenc, ha nem komolyzenéről, hanem mondjuk a populárisabb irányból megyünk neki a dolognak?

Abszolút kedvenc klasszikus zeneszerző nincs, inkább műveket tudnék említeni. A könnyebb műfajból a latin jazz, azon belül Tom Jobim, de jazzt és népzenét is szívesen hallgatok.

Hogyan állt össze a zenekar? Mennyi idő kell egy ilyen “truppnak” az összeszokáshoz?

A Békés Megyei Szimfonikusok Kamarazenekara a megye zenetanáraiból áll, kiegészülve néhány szegedi kollégával. Gyakran játszunk együtt, a mostani műsorunkat öt próbával raktuk össze.

Cseles és kissé személyes kérdés: filmzene-rajongóként gyakran kapom magam egyfajta csalódáson – John Williams Star Wars-a sajnos nem kevéssé hasonlít Gustav Holst Planétákjára. Mint hozzáértő: meddig tart a “lopás”, és hol kezdődik a “megidézése” egy (talán kevésbé ismert – lásd Holst példáját) zeneszerző munkásságának – teszem azt a filmiparban?

Vannak a plágiumra egyértelmű esetek, de nagyon sokféle zenei hatás ér bennünket és ez igaz a zeneszerzőkre is. Tudatosan vagy tudat alatt, ott lapulnak bennünk ezek a hatások. Szerzői jogi perekről mindig lehet hallani, de igazságot tenni nem egyszerű. A komponista tudta, tudnia kellett volna, hogy plágium gyanúja felmerülhet vagy egyszerűen csak hatott rá egy másik szerző? Nehéz kérdés.

Hol láthatja Önöket legközelebb a közönség? És mi a nagy álom? Hol és mit szeretne Uhrin Viktor előadni a bakancslistájáról egyszer?

Legközelebb az zenekarunk július 7-én Békésen szintén 6-kor a Református templomban lép fel. Konkrét álom nincs – talán annyi, hogy én azt kívánom, hogy az emberek a művészetek segítségével ki tudjanak lépni a hétköznapokból, felismerjék ennek a fontosságát.

AZs

Fotó: Uhrin Viktor (facebook)